KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Angi Vera

Gelencsér Gábor

Magyar, 1978. Rendezte: Gábor Pál. Szereplők: Pap Vera, Pásztor Erzsi, Szabó Éva, Dunai Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 93 perc.

 

Bűnös vagy áldozat? – az ötvenes évek politikájáról szóló történetekben könnyű válaszolni erre a kérdésre. Gábor Pál filmje azonban éppen ezt a dilemmát árnyalja címszereplőjének karakterében. Angi Vera, a fiatal ápolónő őszinte és naiv teremtés; ami a szívén, az a száján? Ravasz karrierista, aki jó érzékkel alkalmazkodik a káderképző iskola elvárásaihoz? Esendő ember: ha szerelmes, odaadóan szeret; ha fél, feladja szerelmét és a szerelmet? Netán boszorkányos vamp, aki számításból csábít? Vagy csak sodródó tizennyolcéves háborús árvaként tartozni szeretne valahova, s a legerősebb apa/anyafigurához csapódik? Valamennyire mindegyik és teljességgel egyik sem – éppen ez adja a karakter és általa a korszak ábrázolásának összetettségét, drámai mélységét, ahogy ebből fakad a film máig tartó elevensége, ereje is.

Érdemes az ötvenes évek korszakán belül pontosan kijelölni a történet idejét, hiszen ez alapozza meg és hitelesíti az árnyalt lélekrajzot. Mindehhez segítséget maga Gábor Pál (illetve a kiadvány szerkesztője) nyújt. A Fordulat című híradóösszeállítás olyan, mintha az idestova harminc éve elhunyt rendező a DVD-kiadás extrájaként készítette volna: képet kapunk belőle a két munkáspárt, a szocdemek és kommunisták 1948-as egyesülésével létrejövő hatalomkoncentrációról, s az annak nyomán kibontakozó személyi kultusz és politikai terror első jeleiről. (A film keletkezése évében készült történelmi montázs valójában háttértanulmány lehetett az alkotó számára.) Angi Vera története tehát a demokratikus többpártrendszerből a szovjetmintájú egypárti diktatúrába átvezető időszak hónapjaiban játszódik, amikor egyfelől még minden nyitott és bizonytalan – másfelől viszont már lezárult és eldőlt. A címszereplő útja az erkölcsi autonómiától a politikai behódolásig ezt a folyamatot írja le, méghozzá nem a nagyon is kiismerhető hatalmi játszmák, hanem a jóval rejtélyesebb lelki és a még kiszámíthatatlanabb testi késztetések küzdelmeként.

A díjak tucatjával elhalmozott Angi Vera művészi érdemei a rendező mellett Koltai Lajos nyomasztó tónusú, ólomszürke őszi képeinek, valamint az azonos című novella szerzőjének, Vészi Endrének is köszönhetők, akinek a hasonló korszakot megidéző Kettévált mennyezet című írásából forgatja Gábor Pál a következő filmjét. A siker miatti újrázás azonban kivételes az igen sokféle témájú és stílusú filmeket tartalmazó rendezői pályán, amint erről már a hatvanas évek Balázs Béla Stúdiójában készült, a lemezen szintén helyet kapó filozofikus etűd (Prometheus), kisjáték- (Aranykor) és dokumentumfilm (A látogatás) tanúskodik.

Extrák: Prometheus (BBS, 1962, 7’); Aranykor (BBS, 1963, 25’); A látogatás (BBS, 1969, 13’); Fordulat (HDS, 1978, 24’)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12995