KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tina

Mockler János

 

Egy kislány kilóg a sorból. Rendetlenkedik hittanórán. A négy evangelista: John, Paul, George és Ringo. A három királyok közül az egyik legalább Elvis. Aztán subickos képit csibészmosolyra húzza: látható mind a harminchárom fehér foga. Cukifalat. A méltó büntetés mégsem marad el.

Egy kislány kilóg a sorból. Túlcifrázza a templomi kórus szikár dallamait, recegtet, hajlít, kontráz. Aztán subickos képit csibészmosolyra húzza: látszik mind a harmincnégy fehér foga. Tündibündi. A méltó büntetés mégsem marad el: kilökik a kórusból.

Mindketten énekesnők lesznek. Egyik az Apácashow-ban, másik a Tinában. Az utóbbi idők legkellemesebb amerikai limonádéja és legszokványosabb életrajzi filmje a fentieken túl is számos azonos vonást mutat. Lényeges különbség csupán a Tina tragikus humortalansága. Miért kell egy életrajzi mozinak karót nyeltnek lennie? Húsbavágó kérdés! Ám most Ike jön, és ő vág húsba, hasba, szájba, fejbe, ide, oda, Rusnya egy rabiátus fráter volt, szentigaz. Mint ahogy különféle női magazinok kis színeseiből (feketék kékben-zöldben) erről már rég értesülhettünk.

Kinek kell egy ilyen film? Tina Turner rajongóinak? Aligha. Hiszen a „kis színésznőcske”, aki a nagyasszonyt játssza, halvány másolat csupán, és a számokat sem adják végig. Annak (ha akadna bárki is oly merész), ki nem a Pepsi-nagymamáktól jön izgalomba? Talán igen. A „kis színésznőcske” annyira jó, amennyire Tina nem volt soha. De a legvégén megjelenik az élő klasszikus is. Ha van, akinek kedves az addig telt másfél óra, ne várja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1304