KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Tisztelt Szerkesztőség!

Forgács Péter

 

Jeles András olvasói leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

 

„…Már a régi görögök is ismerték a bőrt”

Karinthy Frigyes

 

Tizenkét éve dolgozom együtt Szemző Tibor zeneszerzővel különböző film és performance művekben, foglalkozom a szöveg, a zene és a kép összefüggéseivel. Ennek egyik, számomra jelentős vonulatát az eddig 11 darabból álló Privát Magyarország sorozat jelenti.

Erre a sorozatra igen nagy hatással volt – természetesen a teljesség igénye nélkül – Bódy Gábor–Tímár Péter Privát történelem (1978) című munkája és Kardos Sándor Horus Archívuma. Sokat köszönhetek Erdély Miklós Partita, Szentjóby Tamás Kentaur című filmjeinek és Halász Péter Dohány utcai szobaszínházának. Bob Ashley Videó Operája és Philippe Glass Einstein on the Beach című operája (Bob Wilson rendezésében) és Steve Reich, Kurtág György, a Talking Heads és Lou Reed zenéi voltak meghatározóak számomra.

Nem szeretnék megfeledkezni a 180-as kortárs zene csoportról sem, amelyben 1979-től működtem közre mint narrátor.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani – ismét a teljesség igénye nélkül – azoknak a személyeknek, akik termékeny gondolataikkal segítették a Privát Magyarország sorozatot az évek során: Bereményi Géza, Ferenczi Gábor, Forgách András, Kiss Dezső, Kornis Mihály, Peternák Miklós, Révész Márta és Albert Wulffers.

Végül szeretném megjegyezni, hogy Jeles András leveléből egyáltalán nem derül ki, hogy az Álombrigád című film zeneszerzője Darvas Ferenc, továbbá A mosoly birodalmának zeneszerzője Melis László és nem Szemző Tibor volt. Az említett szerzők zenei világa annyira eltérő Szemzőétől, hogy felmerül a kérdés, vajon az olvasói levél írója egyáltalán látta-e Az örvényt? Amennyiben említett zeneszerzők munkái és filmes vagy színházi alkalmazásuk közt van egyáltalán hasonlóság, azok gyökere a közös európai kulturális örökségben keresendő.

 

Üdvözlettel:

Forgács Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1677