KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A hírek szerint az idei Cannes-i fesztiválon mutatják be a régóta beharangozott Eros-trilógiát, ami három különböző filmrendező egy-egy félórás kisjátékfilmjét fogja össze, középpontban a szexualitással. Michelangelo Antonioni műve, A dolgok veszélyes fonala egy negyvenéves pár házassági krízisét mutatja be, Wong Kar-vai és a Pedro Almodóvar helyére beugró Steven Soderbergh története egyelőre ismeretlen.

 

Folytatódik a klasszikus angol gyermekmesék megfilmesítésének divatja, ezúttal a terület megértőbb ismerője, Tim Burton jóvoltából, aki Roald Dahl 1964-ben írt meseregénye, a Willy Wonka és a csokoládégyár előkészületein dolgozik. A híres történet (amelynek motívumaiból többek között a Harry Potter-széria is szép számmal kölcsönzött) egy szegény kisfiúról szól, aki egy rejtélyes nyereményjáték egyik győzteseként részt vehet a titokzatos Willy Wonka földalatti csokoládébirodalmában tett körtúrán., amelynek végén minden kisgyermek elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. A címszerepre jelen pillanatban Johhny Depp a legesélyesebb.

 

Liv Ullman filmet rendez Ibsen Nóra című drámájából. Az eredetileg Cate Blanchettnek szánt főszerepre végül a Titanicból ismert Kate Winsletet kérte fel. A színésznő mellett Ullman a többi szerepet is neves filmszínészekre bízta, mint Tim Roth, John Cusack vagy a norvég Stellan Skarsgard.

 

Alan Moore után a modern képregény másik neves auteurje is divatba jön az Álomgyárban. Miközben Frank Miller teljes erőbedobással dolgozik saját művei forgatókönyv-változatain  (Batman, Ronin), hamarosan bemutatásra kerül az első számú hősnőjének, Elektrának szentelt mozifilm, Robert Rodriguez pedig hozzálátott a szerző legismertebb sorozata, a Sin City noir-képregényének megfilmesítéséhez.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1872