KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Encyklopedia Kina

Lengyel-magyar

Veress József

Magyar címszavak az új lengyel filmlexikonban.

 

Impozáns kötettel örvendeztette meg a mozirajongókat a krakkói Biały Kruk kiadó: Tadeusz Lubelski szerkesztésében vaskos filmenciklopédia látott napvilágot. A több mint ezeroldalas könyvhöz Andrzej Wajda írt előszót. 5100 címszó, mintegy 2000 rendezői és ugyanennyi színész-életrajz, több száz filmes munkásságának ismertetése, 62 nemzet filmgyártásának összefoglalása olvasható a szellősen tördelt, tipográfiailag igényesen megtervezett, könnyen áttekinthető oldalakon (2300 illusztráció és táblázat színesíti a szöveget).

Első olvasatunk benyomásairól dióhéjban szeretnénk beszámolni. A válogatást szakszerűnek találjuk, a fogalmak magyarázata lényegretörő, a filmográfiai adatok azonban hézagosak, túlságosan és fölöslegesen részletező a fesztiváldíjak felsorolása és feltűnően hiányzik a kiadvány végéről a címmutató. Minderről majd a szakkritikák adnak értékelést, alább a bennünket leginkább érdeklő magyar vonatkozású címszavakhoz fűzünk észrevételeket.

Körülbelül hat tucatnyi hazánkfia és lánya szerepel a reprezentatív leltárban (természetesen olyan tőlünk származottak is, akik külföldön váltak híressé). Helyet kapott az Encyklopedia Kina lapjain többek között Bacsó Péter, Bálint András, Bán Frigyes, Bánsági Ildikó, Bódy Gábor, Böszörményi Géza, Cserhalmi György, Enyedi Ildikó, Eperjes Károly, Erdőss Pál, Fábri Zoltán, Gaál István, Gábor Pál, Gertler Viktor, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Gyöngyössy Imre, Hernádi Gyula, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Kardos Ferenc, Kende János, Kézdi-Kovács Zsolt, Koltai Lajos, Koltay Gábor, Kósa Ferenc, Kovács András, Kozák András, Latinovits Zoltán, Madaras József, Makk Károly, Máté Gábor, Máthé Tibor, Mészáros Márta, Monori Lili, Radványi Géza, Rényi Tamás, Révész György, Rózsa János, Ruttkai Éva, Sándor Pál, Sára Sándor, Simó Sándor, Szabó István, Szász János, Tarr Béla, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Zolnay Pál, valamint a Magyarországról elindult Michael Curtiz, Darvas Lili, André De Toth, Ephraim Kishon, Korda Sándor, Korda Zoltán, Lugosi Béla, Rökk Marika és több más ismert személyiség. A Balázs Béla-címszó sovány, akárcsak a BBS-ről szóló információ (a krónika véget ér 1969-cel). A takarékos írások az életút főbb állomásainak megemlítése mellett (szelektíven) filmcímeket tartalmaznak – a színészeket bemutató sorokban hol a rendezők megnevezésével, hol anélkül. Világhírű filmművészeink itthoni munkássága általában említetlen marad (például André De Tothnál vagy Korda Sándornál). A különböző díjak, elismerések helyett – ez persze koncepcionális kérdés – szívesebben vettük volna az adott életmű karakterének jellemzését. Filmográfiai hiányosság: az eredeti címek – talán helyhiány miatt – nem mindig feltüntetettek, illetve pontatlanok (Gertlernél és másoknál). A magyar film útját felvázoló fejezet tárgyilagos. Mindezek ellenére örömmel nyugtázzuk, hogy kiemelt figyelem középpontjába kerültünk a lengyel lexikonban. Vajon viszonoznánk a gesztust egy hasonló formátumú hazai vállalkozásban?

A kimaradottak közül azokat hiányoljuk, akiknek a szűkített optika és a terjedelmi korlátok ellenére is helyet lehetett volna szorítani:  Illés Györgyöt, Darvas Ivánt, Ember Juditot, Eszenyi Enikőt, Garas Dezsőt, Gazdag Gyulát, Jeles Andrást, Karády Katalint, Keleti Mártont, Kiss Manyit, Latabár Kálmánt, Máriássy Félixet, Mensáros Lászlót, Páger Antalt, Sinkovits Imrét, Szirtes Ádámot, Szomjas Györgyöt, Szőts Istvánt, Tolnay Klárit, Várkonyi Zoltánt.

„Első kiadás” – áll az impresszum alján, diszkrét utalással arra, hogy a vállalkozásnak lesz majd folytatása (értsd: javított és bővített kiadásra is számíthatunk). Korrekciós javaslatainkat tisztelettel ajánljuk a Biały Kruk elismerést érdemlő szerzői csapata figyelmébe.

 

Encyklopedia Kina. Biały Kruk kiadó, Krakkó, 2003. Szerk. Tadeusz Lubelski;  1072 l.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1963