KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robbanáspont

Mátyás Péter

 

Bizonyára sokan emlékeznek még a Féktelenülre, amelyben a zsúfolt nagyváros utcáin száguldó autóbusz sebessége nem csökkenhetett ötven mérföld alá, különben a járaton elrejtett, szörnyű pusztítást okozó bomba működésbe lép. A Robbanáspont képlete hasonló. Az amerikai hadsereg kutató laboratóriumában kifejlesztett vadonatúj kémiai fegyvert mindenre elszánt terroristák akarják megszerezni. Az egyik tudós viszont megelőzi őket, ellopja és egy fagylaltoskocsiba dugja a veszélyes anyagot tartalmazó szerkezetet, ami automatikusan felrobban, ha hőmérséklete tíz fok fölé emelkedik. A szituáció és variációs lehetőségei egyaránt ismertek. Sajnos a forgatókönyvből hiányzik az eltökéltség az emberi sorsok és drámai helyzetek ábrázolásához. A gonosz és pénzéhes banditák éppúgy jellegtelenek, mint a két vagány fiatal, akik megpróbálják biztonságba helyezni a bombát. A pozitív hősök párosítása, trükkös menekülésük és bohóckodásaik A halálos fegyver-széria rendőr párosát idézik. A színészi játék és a humor színvonala azonban elmarad a nem igazán veretes elődökétől. A semmitmondó frázisok a tudós felelőségéről, a vegyi fegyverek elleni morális tiltakozásról pedig egyenesen bosszantóak. A rendező ugyanakkor hatásos eszközökkel, autós üldözésekkel és kaszkadőrök tucatjaival tereli el figyelmünket a szegényes választékról. Így a film a cukrászati sütemények körébe tartozik, ahol megfelelő technikát alkalmaznak arra, hogy megédesítsék érzékszerveinket. Az állandó látványosság közepette a gyanútlan néző talán megfeledkezik arról, hogy a műfaj működésének effajta kiszámítottsága a „nem művészet” legfőbb sajátossága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3132