KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Diplomás örömlány

Nagy Zsolt

A semmitmondó Félhold utca helyett ezzel a sokat sejtető címmel került a mozikba Bob Swaim kriminek álcázott, társadalomkritikai elemekben bővelkedő, kissé rózsaszín melodrámája. A feltűnően csinos főszereplőnő – Sigourney Weaver – aki éppen a hazai kasszarekordot megdönteni készülő A bolygó neve: halál című filmben a képzelet teremtette szörnyekkel csatázik, ebben a műben másfajta ragadozók világában küzd. Diplomás kutatóként, elunva az örökös pénztelenséget, az albérletet, a pénzszerzés egyetlen (?) lehetőségét abban véli megtalálni, hogy egy olyan „kísérő ügynökség” szolgálatába lép, amely a „felső ötezer” időzavarban szenvedő, öregedő urait látja el szalonképes prostituáltakkal. Ha túl tudunk lépni e dramaturgiai fordulat mesterkéltségén, akkor hősnőnkkel együtt érdekes dolgokat tapasztalhatunk ebben a csillogó, dagadó pénztárcákkal, sima mosolyokkal, mindent behálózó érdekkapcsolatokkal átszőtt közegben. Fáradságos, de jól fizető munkája során ugyanis sorra találkozik azokkal a feddhetetlen bankárokkal, olajmágnásokkal, diplomatákkal, akikkel nappali életében – Dr. Slaughterként – is kapcsolatba került. Megtudjuk továbbá azt is, hogy ez a világ csak kívülről gusztusos, belülről menthetetlenül visszataszító és romlott. A nemzetközi üzleti életet és a politikát irányító diplomás örömfiúk sokkal jobban prostituálódtak, mint műkedvelő hősnőnk, így foglalható össze a rendező nem túl meglepő „eszmei mondanivalója”. Mindezt a szokatlan alapötlet kivételével meglehetősen konvencionálisán, sematikusan tálalja fel, bízva abban, hogy az – egyébként valóban kiváló alakítást nyújtó – színésznő „elviszi” a filmet. A forgatókönyv kényszeredett szentimentalizmusával szemben azonban ő is tehetetlen. Azt pedig nem angol filmekből tudjuk, hogy a pénz és a hatalom birtoklása nem azonos a tisztességgel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/06 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5011