KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hal neve: Wanda

Báron György

 

Nemcsak a hal neve Wanda, hanem a főszereplőnőé is, de ez nem jelent semmit. Senki nem tévesztheti őket össze, nem akarja a halat ágyba vinni, a hölgyet pedig akváriumban úsztatni. Egyszerűen be kell érnünk azzal a ténnyel, hogy a dadogós ékszerrabló egyik kishalát ugyanúgy hívják, mint a banda hölgytagját.

Még ez a legjobb a filmben. Ez a jóleső kis értelmetlenség, amiből nem következik semmi. Ezenkívül még jókat lehet nevetni a következőkön: a légyottot rendre megzavarják – időnként a feleség –, s ezért a szeretőnek hol az ajtó mögé, hogy a kanapé alá kell bújnia; az egyik főhős dadog, s ezért csak nagy sokára tudja kibökni, hol vannak a keresett gyémántok; a másik főhős úgy kanyarodik az autójával, hogy a szembejövők a falnak mennek tőle. Ilyesmik. Feydeau és Labiche-komédiák helyzetei idéződnek fel, a blőd Norman Wisdom és Louis de Funès-filmek modorában.

Röhög a publikum Tokiótól a Fokföldig. Ez most a friss siker a művelt Európa nagyvárosaiban, s igazán gyorsan elérkezett hozzánk. Akárcsak a másik bombasiker, a Moonwalker, s talán hamarosan megismerkedhetünk a harmadikkal, Roger nyuszival is. Így van ez rendjén. Nálunk a szabad sajtó eddig elsősorban a Springer-féle hecclapok megindulásával járt együtt, miként a liberalizáltabb filmforgalmazás is az épp aznapi sikerek felé nyitott. A nyomasztó előzmények után aligha csodálkozhatunk a dolgok ilyetén alakulásán. Hosszantartó és valódi szabadság teremtheti csak meg a szükséges kulturális ellensúlyt, jeleként annak, hogy rendbejöttek nagyjából a dolgok.

Addig azonban nézhetjük a nemzetközi méretű infantilizálódás kórtüneteit: Wandát, Jacksont és Roger nyuszit. Ujjunkat szopva göcöghetünk boldogan a moziban, s várjuk a Mamát a tejecskével. Nem jön.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5455