KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A felolvasó

Nevelős Zoltán

The Reader – brit-amerikai-német, 2009. Rendezte: Stephen Daldry. Írta: Bernhard Schlink. Kép: Roger Deakins és Chris Menges. Zene: Nico Muhly. Szereplők: Kate Winslet (Hanna Schmitz), Ralph Fiennes (Michael), Bruno Ganz (Rohl), Alexandra Maria Lara (Ilana), David Kross (Michael). Gyártó: Mirage Enterprises / Neunte Babelsberg / The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 124 perc.

 

Ha A felolvasó német produkció lenne, rutinosan beilleszthetnénk a közelmúlt történelmét feldolgozó német filmek sorába, tekintve azonban, hogy angolul beszélő, amerikai dominanciájú koprodukcióban készült alkotásról van szó, A felolvasó inkább mint egy világsikerű regény adaptációja áll előttünk, különös tekintettel arra, hogy rendezője, Stephen Daldry és forgatókönyvírója, David Hare előző munkája, Az órák szintén egy híres kortárs regény adaptációjaként kapott figyelmet többek közt az Oscar-gálán.

Bernhard Schlink 1995-ös regényének egyik fő témája valóban a második világháború után felnőtt nemzedék szembesülése a náci korszak bűneivel. Hőse, a szerzővel számos életrajzi mozzanatban egyező Michael Berg joghallgatóként vesz részt egy háborús bűnöket vizsgáló tárgyaláson, amikor az egyik vádlottban arra a nőre ismer, akivel kamaszkorában viszonyt folytatott. Michaelnek egyszerre kell feldolgoznia nemzedékének és nemzetének lelki terheit, valamint személyes problémáját, és így olyan további témák kerülnek terítékre, mint a titkok és a hallgatás terhe vagy az analfabétizmus okozta lelki nyomor. Az SS-őrként elkövetett tetteiért elítélt Hanna legféltettebb titka ugyanis az, hogy nem tud írni, olvasni. Ennek a titoknak a leplezése motiválta számos döntését, és ez a titok nehezedik Michaelre is, amikor hallgat, pedig felfedésével (legalábbis bizonyos mértékben) menthetné Hannát. Michael irodalmi felolvasásai – mikor még nem ismerte Hanna titkát – a testi szerelem mellett a lelki részt voltak hivatottak pótolni, később a börtönbe küldött kazettákon keresztül a két ember közti egyetlen kommunikáció eszközei lesznek.

Az alkotók legnagyobb fegyverténye azonban ezen túlmenően az, hogy az ember és ember közti megértés nehézségeit példázó, a tabusértés határáig kiélezett szituációkat vonultatnak fel: mik a lehetőségei egymás megértésének elkövető és bíráskodó között, különböző generációkhoz tartozó szexuális partnerek között, vagy a perben tárgyalt halálmenetet túlélő zsidó asszony és a maga nehéz ügyében járó Michael között, illetve a kerettörténetben Michael és a még újabb generációt képviselő lánya között. A könyv hosszú elemző-értelmező szakaszainak funkcióját a film párbeszédek, hozzáadott jelenetek, rendezésbeli ötletek, színészi játék által pótolja, aminek következtében nemcsak különösen felkavaró és gondolatgazdag darab, de technikailag is figyelemre méltó alkotás.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9702