KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy boltkóros naplója

Alföldi Nóra

Confessions of a Shopaholic – amerikai, 2009. Rendezte: P.J. Hogan. Írta: Tracey Jackson, Tim Firth és Kayla Alpert. Kép: Jo Willems. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Isla Fisher (Rebecca), Hugh Dancy (Luke), Krysten Ritter (Suze), Joan Cusack (Jane), John Goodman (Graham). Gyártó: Touchstone / Jerry Bruckheimer Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 104 perc.

 

Nem kifejezetten bevett szokás, de láthatóan jó biznisz costume designer nevével márkázni egy filmet; a Patricia Field felirat egy felhőkarcolókkal telezsúfolt főcím alatt például egészen biztosan pavlovi reflexeket vált ki minden divatbarát metropolita nőből. Vélhetően erre gondolt Jerry Bruckheimer producer is, miközben lopott perceiben Sophie Kinsella Shopaholic-bestsellereit bújta. Akcióba lendítve hát dombornyomott hitelkártyáját, gyorsan megvásárolta a lányregény filmjogait, P. J. Hogan személyében szert tett egy leértékelt rendezőre is, majd lelki szemei előtt a shoppingolást bevásárlóközpontok nagyvásznai előtt kiheverő nősereggel, lepaktált a Carrie Bradshaw-t és az ördögöt Pradába bújtató mozgóképes kirakatrendező Field-del.

A fiatal pályakezdő és vásárlásmániában szenvedő újságíró lány kalandjait feldolgozó Egy boltkóros naplója szolgai módon követi kultikus mintaképeit, sőt a rip-off kevésbé lett volna feltűnő, ha az Ördög Pradát visel legerősebb motívumainak újrafeldolgozása helyett konkrét snitteket emel át az eredeti műből. Formailag inkább nagyhírű tévés előfutárához igazodik, igaz, a Szex és New Yorkban gyakoribbak a tágas képkivágatok és dekoratív vizuális megoldások – a húsz percenként bekövetkező vadonatúj, a történetet ezer szál felé terelő konfliktusokkal viszont kétségtelenül a sorozat-előd epizodikus szerkezetét követi. Bónusz kiegészítőnek számítanak a romantikus komédiához képest meglepően harsány, a némafilm hőskorát idéző burleszk elemek: köztudott, hogy a karakterek árnyalására, bonyodalmak elvarrására, vagy éppen túlzóan romantikus hangulat oldására kiválóan alkalmas egy útban lévő üvegajtó vagy egy degeszre tömött, felrobbanó ruhaszekrény. Hogan munkája semmiképpen sem haute couture, inkább olcsóbb árkategóriában mozgó darab; alkotója érti és ismeri a fazont, de kispórolja belőle a minőségi anyagot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9747