KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Liu Chia-liang filmjei

Teszár Dávid

A kelet hőseiHeroes of the East (Zhong hua zhang fu), 1979. Szereplők: Liu Chia Hui, Mizuno Yuka. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 100 perc; Őrült majom Kung fuMad Monkey Kung Fu (Feng hou), 1979. Szereplők: Chang Hsi, Hsiao Hou. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 116 perc.

 

Kevesen tudják, hogy a Shaw Brothers stúdió alkotásai közül hat darab már 2005 óta hivatalosan hozzáférhető Magyarországon (az Intersonic kiadó minimális példányszámban, érdemi promóció nélkül forgalmazott olyan klasszikusokat, mint A shaolin 36 próbatétele vagy a Mérges shaolinok). A tavalyi évben a Black Mirror Kft. indította útjára a legendás hongkongi filmgyár reprezentáns harcművészeti mozijait bemutató sorozatát, amelynek aktuális megjelenései a kung-fu film történetének legjelentősebb szerzőjére hívják fel a figyelmet. Liu Chia-liang (más átírásban Lau Kar-leung) híres harcművész család sarja, kung-fu mesterből előbb Chang Cheh kedvenc harci koreográfusa, majd pedig a stúdió saját jogú rendezője és színésze lett.

Bruce Lee halála (1973) után ő volt az, aki elsőként vitte filmre a hagyományos, autentikus kínai harcművészetet (mindenekelőtt a déli iskola „állatstílusait”). Ennek ékes bizonyítéka A kelet hősei, amely egy kultúraközi konfliktus kapcsán a legnagyobb hitelességgel dokumentálja a kínai és a japán nemzet fegyvereit és harcművészeti iskoláit. Liu munkája két jól elkülöníthető részre osztható: előbb a különböző nemzetiségű, ifjú házaspár verbális és fizikai viaskodását mutatja be komikus felhangoktól sem mentesen, majd pedig a szerelmi szálat elvetve kizárólag a feldühödött japán mesterekkel szembeni párbajokra koncentrál. A kelet hősei pazar demonstráló anyaga a két ország harcművészetének, az operatőr Anthony Wong (maga is harcművész!) zsáneridegen módon eltekint a rapid zoom túlzott használatától, helyette elegáns módon kombinálja a variózást a kocsizással, miközben a rendező ugyancsak rendhagyó módon hanyagolja a halálos kimenetelű összecsapásokat. Így lesz e meglepően japánbarát mozi tisztelgés a két ország harcművészete előtt – politikailag abszolút korrekt darab, igaz, a japán küzdők egyikének sem sikerül felülmúlnia a főszereplő Gordon Liut.

Kevésbé előremutató tétel az Őrült majom Kung fu, amely a lenyűgözően komplex harci koreográfiát leszámítva a megszokott eszközökhöz nyúl: tőrbe csalt és megnyomorított főhőst mutat be (lásd még: A félkarú kardforgató, Nyomorék bosszúállók), ebből következően nem hiányozhat a bosszú-narratíva és a megannyi edzés- és próbatétel-szekvencia, amelynek végén a rendező által alakított protagonista a tanítvány segítségével leszámol a húgát szolgálónővé alacsonyító, gonoszul vigyorgó bordélyház-tulajdonossal.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9867