KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halloween 2.

Géczi Zoltán

Halloween 2. – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Rob Zombie. Kép: Brandon Trost. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Scout Taylor-Compton (Laurie Strode), Tyler Mane (Michael Myers), Malcolm McDowell (Dr. Loomis), Brad Dourif (Brackett), Sheri Moon Zombie (Deborah). Gyártó: Dimension / Spectacle / Trancas. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 101 perc.

 

A jubileumi – ez volna Mike Myers 10. jelenése – Halloween mozinak közvetlen csatlakozása van az újrakezdett széria nyitótételéhez. A gyilkost lelőtték, a sebesült Laurie-t mentő viszi a kórházba; de jaj, egy rendkívül eredeti fordulat során a hullaszállító karambolozik, a maszkos mészáros feltámad, rögvest folytatva véres ámokfutását. Az expozíció kérdését a két évvel korábbi résznél megoldotta az író-rendező Rob Zombie, így ez alkalommal már nem kell ilyesféle apróságokra pazarolnia a játékidőt; ennek köszönhetően a nyitány nem nélkülözi az erőt és a tempót, ám a cselekmény ezután kellemetlenül belassul. Mikey eltűnik, kódorog egy kicsit a kukoricásban – lehetőséget teremtve rá, hogy a direktor úr színpadra szólítsa kedvenc figuráit, a vidéki Amerika fehér söpredékét –, majd régi szokásához híven felkeresi egy éve nem látott testvérét (első a család!). A drabális termetű gyilkos random üzemmódban bökdösi halálra az útjába kerülő embereket a műfaj egyszeregye szerint, traumatizált lelke csakis a fantáziavilágban lelhet szelíd enyhülésre – víziói-jelenetei a film esztétikai szempontból legsikerültebb pillanatai: az ezüst árnyalatokban játszó álmok szépek, kifejezetten képregényesek; itt mutatkozik meg a legtisztábban az operatőr szakmai felkészültsége és kreativitása. Nagy kár, hogy a szerző nem igazán demonstrál ilyesféle képességeket: kétség nem férhet hozzá, hogy Rob Zombie az egyenes vonalú, vagány és véres slasher-ök felkent főpapja lehetne, de zsugorodó reputációját bizonyosan nem ezzel a halovány mozival fogja visszaállítani.

Ilyenformán a Halloween II tökéletes szórakozás azon nézők számára, akik a szép képekben elregélt bicskázásra, a maszkos hústornyokra és a sikítozó csajokra vannak kihegyezve. A mozi egyetlen olyan jelenete, ami biztatónak nevezhető, rendhagyó módon közvetlenül a vége főcím előtt következik: az utolsó percben megvillantott lehetőség valóban új és érdekes irányt adhatna a történetfolyamnak, ha ugyan még lesz olyan filmbarát, aki két-három év múlva ismét bizalmat szavaz az újraindítása után rögvest önmagába roskadt sorozatnak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9902