KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Erdély Miklós: A filmről

Nagy Eszter

Lassan tisztul a kép, amit a 70–80-as évek kísérleti filmezéséről alkottunk. A legendás undergroundok főiskolán tanítanak, egymás nagyjátékfilmjeiben alakítják a főszerepet, Bódy Gábor munkáiból CD-I (Compact disc interactive) készül, Erdély Miklós írásait pedig kötetbe rendezte Peternák Miklós. Erdély, az avantgárd guru, elsősorban képzőművészként ismert, ha egyáltalán, ez a könyv azonban filmmel kapcsolatos írásainak foglalata: forgatókönyvek, filmtervek, elméleti írások, előadások anyagai és egyéb dokumentumok gyűjteménye. Noha Erdély a szó hagyományos értelmében nem volt igazi „filmes” – saját megfogalmazása szerint közel sem került akkora szellemi erőfeszítésbe egy film elkészítése, mint egy képzőművészeti alkotásé –, mozgóképes műveiben mégis kísérletező kedvvel és alapossággal közelített a médiumhoz, és életművének meghatározó része a filmhez kötődik. Elszántságáról elég annyi: végzett építészmérnökként, miután kétszer is elutasították a filmfőiskoláról, harminchat évesen jelentkezik a Magyar Televízióba vágónak, csak azért, hogy elsajátíthassa az alapokat. A szerkesztő nem próbálja meg saját szempontjai szerint összeállítani a kötetet: az írások keletkezésük időrendjében követik egymást, így az olvasó egy eredeti gondolkodó filmes fejlődését követheti nyomon. Peternák a kötelező érvényű, eligazító, kezdő méltatás helyett, egy ezidáig publikálatlan beszélgetést közöl, amelynek keresetlensége, jó értelemben vett szerkesztetlensége közvetlenül érzékelteti Erdély művészetfilozófiáját.

A közölt anyagok a tárgyalt korszak beszédes dokumentumai, különös tekintettel a kötetzáró alapos jegyzetanyagra és tájékoztató irodalom listájára.

Független és pályakezdő „filmesek” bibliája lehetne ez a kötet – eső után köpönyeg, amely alól olyan sokan rugaszkodtak neki a pályának –, persze az sem ártana, ha időről időre láthatóak is lennének a teoretikus felismerések filmes eredményei. Jóllehet, tavaly a Műcsarnok műsorára tűzte Erdély alkotásait, és Diákszigeten is vetítettek a munkáiból, az induló generáció mégis nehezen, véletlenszerűen férhet hozzá Erdély Miklós filmjeihez.

 

 

ERDÉLY MIKLÓS: A FILMRŐL. BALASSI – BAE TARTÓSHULLÁM – INTERMEDIA


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=378