KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Veress József: Őszi paletta
• N. N.: A Szovjet Filmhét filmjei
• Szüszmann György: Majakovszkij és a film
• Majakovszkij Vlagyimir: Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez
• Majakovszkij Vlagyimir: A forgatókönyv béklyójában

• Zalán Vince: „Hogy a megjövendőlt igazságot megtaláljam” Csontváry
• Sváby Lajos: Csodalényekre van szükségünk? Csontváry
• Faragó Vilmos: Legkisebb Cirkusz Circus Maximus
• Durst György: Mi újság a Balázs Béla Stúdióban?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Ide nekünk az oroszlánt is! Velence
• Zsugán István: Lázadók – okkal és ok nélkül Locarno

• Csala Károly: Titokzatos hatalmak? Érzéstelenítés nélkül
• Fábián László: A rövidfilm sorsa Az idő egészsége; Forgómozgás
• Berkes Ildikó: Előre a régi ideálok felé Jegyzetek új hollywoodi filmekről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Tűzharc
• Barna Márta: Élned kell!
• Schéry András: Stadion akció
• Palugyai István: Pihenőidő
• Zilahi Judit: A csere
• Karcsai Kulcsár István: Norma Rae
• Kulcsár Mária: Sakknovella
• Loránd Gábor: A frontvonal mögött
• Fekete Ibolya: A cukor
• Csala Károly: Fekete folyó
• Ledniczky Márton: Caddie
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: A hatalom útvesztői Szerelmem, Elektra; Negyedik Henrik király
• Mágori Erzsébet: „A vonatoknak menni kell” Hívójel
• Nemes György: Hámos helyett
• Péterffy András: Változatok elekronikus képre A video kihívása
• R. Székely Julianna: Nem a veszélyt keresem Beszélgetés Halász Mihály operatőrrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Csala Károly: Évről évre, hónapról hónapra
• Karcsai Kulcsár István: Egy színházi ember portréja
POSTA
• Scholtz Zoltán: Régóta szeretnék... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Körmöczi Lászlóné: Érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A túlvilág szülötte

Sepsi László

The Unborn – amerikai, 2009. Rendezte és írta: David S. Goyer. Kép: James Hawkinson. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Odette Yustman (Casey Beldon), Gary Oldman (Rabbi Sendak), Cam Gigandet (Mark Hardigan), Meagan Good (Romy), Jane Alexander (Sofi Kozma). Gyártó: Rogue Pictures / Platinum Dunes / Phantom Four. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 84 perc.

 

A melodramatikusra hangolt tinihorror meglehetősen modoros programdarabjának (Láthatatlan) elkészítése után David S. Goyer továbbra sem merészkedik távol a kísértetfilm műfajától. Goyer pályája számos másodvonalbeli forgatókönyvtől (Kickboxer 2, Demonic Toys) ívelt az új évezred képregényfilm-szkriptjein át (Penge-sorozat, Batman – Kezdődik!), a rendezésig, ám utóbbiban ezidáig nem teljesített túl meggyőzően – gondoljunk akár a Penge-trilógia záródarabjának visszás fogadtatására, akár az említett Láthatatlanra.

Ezen a tendencián A túlvilág szülötte sem változtat számottevően. A hősnő és az őt kísértő, gyermek-alakban megjelenő démon párharcának – meglepő módon –az összetákolnak tetsző forgatókönyv jelenti a leggyengébb pontját: mintha Goyer az amerikai kísértetfilm-hagyományok és a kortárs japán kaidan-történetek vívmányait próbálni szintetizálni, sikertelenül. Előbbit a gyászruhába bújt démoni kisfiú és a kezdeti szubjektivitás – lásd: Az ártatlanok –, utóbbit pedig egy régi filmtekercs által kínált médiareflexió és a szaggatott mozgású látomások képviselik. Bár e motívumok összességében magukban hordozzák egy életerős hibrid lehetőségét, működőképes történet nélkül nem nyújtanak többet egy másfél órányi utánérzéshalmaznál. Néhány ötletes maszkon és rutinosan elhelyezett sokkeffekten kívül A túlvilág szülötte nem kínál sok látnivalót. Gary Oldman is csak annyi időre tűnik fel, hogy a néző elgondolkodjon azon, vajon hogy került ide, a főszerepet alakító Odette Yustman pedig egyike napjaink azon ifjú sikolykirálynőinek, akik elődjeikkel szemben csupán fehérneműben játszott jeleneteikkel képesek izgalmat csempészni a moziterem hűvösébe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9746