KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A (sz)ex az oka mindennek

Huber Zoltán


Sleeping with Other People – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Leslye Headland. Kép: Ben Kutchins. Szereplők: Alison Brie (Lainey), Jason Sudeikis (Jake), Natasha Lyonne (Kara), Amanda Peet (Paula). Gyártó: IM Global / Sidney Kimmel Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 103 perc.

A szex és a szerelem az amerikai fősodor romantikus komédiáiban újabban egymást kizáró, oximoron jelenségként bukkannak fel. Hőseink egymásra találásához mostanság a testi vágyak legyőzésén keresztül vezet az út. A szabados nemi élet mintha valami kóros állapot lenne, míg a gyógyulás egyetlen lehetőségét a monogám párkapcsolat utópiája jelenti. A honi forgalmazó a hajmeresztő magyarítással akaratlanul is a lényegre tapintott: a friss műfaji darabok többségében tényleg a szex az oka mindennek. Ennél mélyebbre fúrni és e közhelyes tételmondat mögé pillantani viszont csak a legritkább esetben sikerül.

Független finanszírozás és egy női író-rendező a kamera mögött. Ha nem vétené el lépten-nyomon a ritmust, a szex, szerelem, gyengédség laza ütköztetéséből a Schumer-Apatow együttműködés testvérmozija is kisülhetne. A Lánybúcsút jegyző Leslye Headland ezúttal sem képes felülemelkedni a lazának szánt, ám többségében inkább kínos és erőltetett vicceken és szituációkon. A figuráknak szinte mindenről „az” jut az eszükbe, a jellemző vonások és személyes drámák így szépen elsikkadnak, a néző pedig nem nagyon tud azonosulni senkivel. Az egykori partnerétől elszakadni képtelen nő és a szexfüggő férfi kölcsönös testi tilalomból szárba szökkenő románca súlytalan marad.

Headland a hőseiről, a párkapcsolatokról és a nemek közötti viszonyrendszer változásairól sem képes semmi érdekfeszítőt mondani. Az igyekezet egyértelműen érezhető, a szatirikus és felszabadultnak szánt hangvétel önmagában mégsem helyettesítheti az élethű karaktereket. A színészekre ellenben nem lehet panasz, a remek epizodisták mellett a főszerepekre is sikerült egy izgalmas párost találni. Alison Brie tehetséges színésznő, Jason Sudeikis pedig akkor is vicces, ha csak néz maga elé. Nagyrészt rajtuk múlik, hogy minden hiányossága ellenére nem nagyon lehet haragudni a filmre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12429