KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szocio+Fantasy

Tóth Csaba: A sci-fi politológiája

Galaktikus útikalauz apolitikusoknak

Schubert Gusztáv

A társadalomtudós óriási hátránya a fizikussal vagy biológussal szemben, hogy nem kísérletezhet. Szerencséjére (szerencsétlenségünkre) megteszik helyette a diktátorok, akik élvezettel kísérleteznek egész nemzetekkel. A diktátorok kíváncsiságától mentsen minket az isten, de a történészek vagy politikai elemzők fatalizmusába („minden úgy jó, ahogy történt, mert másképp nem is történhetett volna”), azért nem kellene feltétlenül kell belenyugodnunk. „Mi lett volna, ha…? Mi lenne, ha…?”komoly történész vagy a politikai elemző ilyet nem kérdez, pedig nagyon is természetes és szükséges kérdés. Tóth Csaba politológus könyve már pusztán azért is szimpatikus, mert komolyan veszi a science fiction és a fantasy léha kíváncsiságát a történelem kész tényeinek alternatívái iránt. Megbecsülésünket tovább növeli, hogy alaposan ismeri a társadalomtudósok által tudományos szempontból érdektelennek tartott olvasmányokat és filmeket: a Star Warstól a Star Trekig, Az éhezők viadalától a Dűnéig. A sci-fi populáris klasszikusait nem azért elemzi, hogy parabolákat, vagy politikai üzeneteket keressen bennük, a SF képzelt világai mint társadalom-modellek érdeklik, melyek szinte laboratóriumi körülményeket biztosítanak a társadalomtudósnak. Fiktív mivoltuk nemhogy nem zavarja a gyakorló politológust, hanem kifejezetten előnyt lát ebben, a való világ politikusainak megítélését erősen befolyásoló előítéletek a képzelt társadalmak esetében nem homályosítják el az olvasók tisztánlátását.

A szerző a „tudományos ismeretterjesztés” jegyében természetesen saját szakmája, a politológia ismeretanyagát igyekszik közvetíteni, okkal gondolva, hogy a fantasztikum felé tett kitérő a realitásérzékünknek is jót tesz. Az a Star Wars rajongó, aki Montesquieu-t valószínűleg sohasem olvasna, kedvenc filmjeiből vett példákból ismerheti meg a hatalommegosztás demokratikus alapelvét. A Csillagok háborúja elemzése után nem kétséges többé, jó szándékú diktatúra nem lehetséges: ha „a törvényhozó, bírói és végrehajtói hatalmat egyaránt Palpatine szenátor gyakorolja”, az zsarnoksághoz vezet. Kedves Olvasó! Mire e galaktikus politológia útikalauzt leteszed, nem kérdés többé, hogy „az erő veled van”.

Sch. G.

Athenaeum Kiadó, 2016.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 35-35. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12757