KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó szamuráj

Köves Gábor

 

Az utolsó szamuráj játékidejének 144 percéből 134 bűnös élvezetet kínál. Úgy valahogy, ahogy a majonéztől csöpögő Whopper menü is az tud lenni a megfelelő pillanatban. Hollywood a japán bazársorra tévedt, s az ismert kellékek közül jó ízléssel válogatta egymás mellé a pénzért megvásárolható legjobb minőségű darabokat. Tizenkilencedik századvégi japán táj- és városképeket, az amerikai polgárháború huszáros egyenruháit és az ősi szamuráj-rend hacukáit viselő játékkatonákat, a Kelet kecses szablyáit és a Nyugat hatékonyan halált osztó gépfegyvereit. Behemót amerikai szuperprodukció lévén nincs mit csodálkozni ezen, mint ahogy azon sem érdemes sokat rágódni, hogy az indiánok kiirtásától megcsömörlött, Japánba szakadt polgárháborús hős megváltását dokumentáló eposz ugyanúgy igényt tart mindkét amerikai szekértábor, a lelkiismeret-furdalásos liberálisok és a világrendőr szerepet büszkén vállalók dollárjaira. Ezek többé-kevésbé iparági sajátosságok, a vagy megszoksz, vagy megszöksz gőgje, melynek tolerálását jelen esetben jelentősen megkönnyíti, hogy a változó hevességű melldöngetés egy arányosan felépített, lendületes és a maga módján kellemesen infantilis kalandfilmmel párosul. Sok mindent számon lehet kérni ezen a filmen, de azt csak az igazán szőrös szívűek állíthatják, hogy ne lenne gazdagon illusztrálva ez a képeskönyv. A bő kínálat a törékeny szamuráj-özvegy megkapóan félénk mosolyától a rettegett hadvezér hősi halálának kimerevített pillanatáig, a végeláthatatlan zöld mezők és dombságok panorámaképeitől Tom Cruise átható tekintetének könnyes-komoly melankóliájáig terjed. Egyedül az epilógus képeinek megkomponálásánál hordott félre az addig biztos alkotói kéz. Vitatni ugyan nem vitatjuk, hogy a világ valamennyi nemzete sokat köszönhet Tom Cruise világmentő munkásságának, valahogy mégis kényelmetlenül érint, amikor e kétségbevonhatatlan tényt az arcunkba dörgölik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/03 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1847