KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi kell a nőnek?

de Châtel Andrea

 

Immár a feminizmus zászlóvivői is fontos harci bázisnak tekintik Hollywoodot. A jin-jang frigy, amely a férfias stúdió-stílus és a nőies filozofálás között köttetett, sikeresnek tűnik. A teóriákat a Mi kell a nőnek? zömmel nő alkotói pergő párbeszédekbe és könnyed történetbe csomagolták, így a szellemi kaland és a nevetőizmok megtornáztatása egyaránt biztosított.

A feminista irodalom sokat köszönhet Martin Bubernek, aki vallásfilozófiájában a modern lét tárgyias Én–Az viszonyával az egymás létét átélni képes Én–Te társkapcsolatot helyezi szembe. Filmünk ezen tétel abszurd parafrázisa. A negyvenes sikerhajhász reklámügynök a nőket csak eszköznek tekinti, míg egy áramütéstől a nők gondolatolvasója nem lesz, vagyis Én-je a Te-vel kénytelen azonosulni. Prepubertáskorban megrekedt, nárcisztikus, álférfias allűrökbe rejtett, gyenge énképe súlyosan megrendül a nőktől gondolatban feléje érkező kritikáktól. Egy második áramütés révén azonban erőt is kap, hogy különös képességét kamatoztassa, így karrierje felfelé ível. Önmagán gyakorolja, mit jelent nőként megfelelni – gyantázás, fenékszorító harisnya, liposzóma, munkahelyi kreativitás és eredetiség szükségeltetik –: mindez persze – bár feminista szemszögből – a nőket is gúnyolja (főleg élő tőkeként való önhasznosításukat). Végül hősünk az azonosulás kínjai által megtanulja a szerelmet csakúgy, mint a munkatárs és az elvált szülő felelősségét.

Mielőtt örülni kezdenénk, hogy Eric Berne pszichológiai fejlődésrajza milyen szépen mutatja meg korunk yuppie-jának a modern tudomány által felfedezett útját a boldogsághoz, eszünkbe juthat, hogy erről talán szó volt valahol régebben is. (Ábrahámot Isten különleges kegyelemben részesíti, aminek révén anyagilag és szociálisan felemelkedik, s kiválasztott patriarcha lesz.) Az utolsó fázisba sokat tanult hősünk csak a harmadik áramütés után juthat el, amikor felismeri, hogy épp azt kell feláldoznia, amit eddig elért: saját sikerekben dédelgetett, fáradsággal felépített férfiúi egóját. Amikor ezt képes a szeretett nő lábai elé helyezni, akkor válik igazán társsá – férfivá a Nő számára, a villámokat küldő Magasságbélinek pedig társává a sorsalakításban. Íme egy újabb New Age fúzió: haladó feminizmus és ortodox férfiuralom kézfogása a férfias nők és nőies férfiak korában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3286