KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ellenséges vágyak

Varró Attila

Se, jie – kínai-amerikai, 2007. Rendezte: Ang Lee. Írta: Eileen Chang novellájából James Schamus, Hui-Ling Wang. Kép: Rodrigo Prieto. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Tony Leung (Yee), Tang Wei (Wong), Wang Lee Hom (Kuang), Joan Chen (Yee asszony). Gyártó: Focus Features / Haishang Films / Mr. Yee Productions / River Road Entertainment. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 151 perc.

 

A tajvani Ang Lee rég várt visszatérése Hollywoodból saját kínai gyökereihez hasonló kapuszerepet tölt be a rendező alkotópályáján, mint egykor az Értelem és értelem: míg 1995-ben Jane Austen klasszikusa segítette át egy idegen kultúra küszöbén, ezúttal a kantoni irodalom talán legnevesebb írónője, az amerikai emigrációban 1995 őszén elhunyt Eileen Chang (Szerelem az elbukott városban, 18 tavasz) egyik műve jelenti a mankót a Hulk és a Túl a barátságon giccsterheibe beleroppant hajdani auteurnek a hazafelé vezető úton.

Chang 30 oldalas novellája (amely eredeti címében is az Austen-műre rímelVágy és elővigyázat) egy titkos délutáni légyott néhány óráját meséli el, középpontban egyetlen másodperc létfontosságú érzelmi döntésével: a megszállt Sanghajban egy femme fatale szerepbe sodródott diáklány és a beleszerelmesedett kollaboráns kémfőnök egyenlőtlen viszonya szemrebbenés alatt áthangolódik a több évnyi gondos munkával felépített merénylet utolsó előtti pillanatában, a viszonzatlan szerelem melodrámai konfliktusából ólomsúlyú sorstragédiát formálva néhány bámulatosan finom ecsetvonással. Lee bő két órás adaptációja ezzel szemben komótos, veretes kémtörténetbe fordítja az alaphelyzetet, Forgószél-féle noiros szerelmi háromszöggel, bántóan disszonáns szadista ágyjelenetekkel és egy erőltetett akciófordulattal kedvezve a keleti ellipszisekre, elharapott félmondatokra kevésbé fogékony nyugati nagyközönségnek – míg a rendező Austen hömpölygő prózáját hajdan kínai takarékossággal rántotta feszesre, most a hagyományos hollywoodi dramaturgia redundáns, precízen kidolgozott szabványszerkezetéhez dúsítja fel Chang lélegzetvételnyi remekművét. Az Ellenséges vágyak Arany Oroszlán-díjas kém-melodrámája méltóságteljes, melankolikus fesztiválfilm, pontosan bekalibrálva két kultúra ízléshatárára, Ang Lee szerzői pályáján újabb mértéktartó mesterdarab – adaptációként viszont csak annyira tekinthető sikerültnek, akár egy törékeny haiku, amelyből az angol fordításban erőteljes, gazdag szonett lett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9282