KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/november
• Jovánovics Miklós: Egyenlő szárú háromszög Örökség
• Zsugán István: Világsiker kontra kritikusok Beszélgetés Mászáros Mártával
• N. N.: Mészáros Márta filmjei külföldön
• Koltai Tamás: Gumipofa Haladék
• Ferge Zsuzsa: Iskolapélda-e az Iskolapélda?
• Zoltai Dénes: A „már nem” és a „még nem” között Don Juan
• Ciment Michel: Melodráma és realizmus Losey a Don Juanról
• N. N.: Joseph Losey filmjei
• Molnár Gál Péter: A brechti filmelbeszélő Joseph Losey portréjához
• Szabolcsi Miklós: Interlúdium Zenekari próba
FESZTIVÁL
• Brossard Jean-Pierre: Új természetesség Áramlatok és irányzatok a mai francia filmben
• Molnár Gál Péter: Kultúrhistóriai pikreszk Molière
LÁTTUK MÉG
• Barabás Judit: Revans
• Fekete Ibolya: Lavina
• Tardos János: A varázsló inasa
• Harmat György: Luxusbordély Párizsban
• Loránd Gábor: Istenem, emberek vagyunk!
• Zilahi Judit: Kaliforniai lakosztály
• Józsa György Gábor: A szökött fegyenc
• Szőllősy Judit: Modern Robinson és családja
• Loránd Gábor: Árnyak Dubrovnik felett

• Nemeskürty István: A fogatókönyvírás klasszikusa Bíró Lajos emlékezete
TELEVÍZÓ
• Berkes Erzsébet: Gróf – polgártárs A különc
• Koltai Tamás: A miniszteri autó kereke Doktor Senki
• Csala Károly: A válaszfal döntögetése Riva del Garda: Prix Italia
• Liszkay Tamás: Nemzetközi tévényelv: kulturális eszperantó? DEC '80: Jegyzetek egy televíziós tanácskozásról
• Gambetti Giacomo: A magántévék dzsungelében
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Loius Malle önmagáról
TELEVÍZÓ
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 1.
POSTA
• Veress József: Régi óra lassan jár
• Dominus Péter: A látomás látomása

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mindenképpen talán

Forgács Nóra Kinga

Definitely, Maybe – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Adam Brooks. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Clint Mansell. Szereplők: Ryan Reynolds (Will Hayes), Isla Fisher (April), Elizabeth Banks (Emily), Rachel Weisz (Summer), Abigail Breslin (Maya), Kevin Kline (Hampton Roth). Gyártó: Universal Pictures / Working Title Films. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Feliratos. 111 perc.

 

Will Hayes túl szimpatikus manhattani pasi, félig kidobozolt ingóságokkal, elegáns melegítőben. Nem a szebb kilátás reményében költözik, hanem mert sajnos válófélben van. A helyzet anamnézisért kiált, és Will kislánya, Maya vállalja magára a terapeuta szerepét. Töviről hegyire kikérdezi a bohó legényévek három nőhöz és Bill Clintonhoz fűződő kusza románcainak történetét, hogy kinyomozza, ki lopta el a happyendet.

A filmet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyző Adam Brooks a banális alaphelyzetből kellemes száz percet kerekít. Egyszerű, de meglepően működőképes karaktereket skiccel fel néhány vonással, a helyzeteket gondosabban dolgozza ki, és mindig pontosan kiszámított (bár eltérő színvonalú) poénokkal operál, az iróniától addig a felszabadító pillanatig, mikor a dobozos kínai kaja a „volt” szó jelentéséről elmélkedő Clinton arcán landol. Teszi mindezt a jól bevált recept alapján – Brooks még azon sem merengett túl sokáig, milyen helyi színezetet adjon a szerelmi bonyodalmak örök témájának, hiszen napjainkban kézenfekvő megoldás egy retro elnökválasztási kampány. Az egyetlen komolyabb kunszt az önreflexióra tett kísérlet: a szerelmi sztori egy játékos szerelmi krimi köntösébe bújik, a múlt új olvasatának eredménye lesz a jelenbeli boldog befejezés – ami ugyan csavar egyet az elbeszélésmódon és az időszerkezeten, de a reveláció elmarad.

Adam Brooks tető alá hozott egy intelligens, középfajú romantikus komédiát. Ha kicsit szigorúbb önmagához, akkor kihagy néhány leforgatott jelenetet, hogy javítson a tempón és a szerkezet ívén. Ám az olyan megtartott szcénák miatt, mint a fogadással egybekötött cigiszívó verseny, a Mindenképpen talán ajánlott látnivaló a könnyed, de okos szórakozásra vágyóknak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9363