KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Váratlan szépség

Tüske Zsuzsanna

Collateral Beauty – amerikai, 2016. Rendezte: David Frankel. Írta: Allan Loeb. Kép: Maryse Alberti. Szereplők: Will Smith (Howard), Kate Winslet (Claire), Edward Norton (Whit), Michael Pena (Simon), Helen Mirren (Brigitte), Keira Knightley (Aimee). Gyártó: Palm Star Media / Anonymous Content / Village Roadshow Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

A világszerte a karácsonyi tévézés álomgyári szimbólumává vált Az élet csodaszép vagy a csillogó humorral és lefegyverző romantikával átszőtt, brit szerelmi tabló, az Igazából szerelem derűjével szemben a 2016-os szívmelengető ünnepi vendég, a Váratlan szépség elsősorban a mindenre elszánt könnyfakasztással próbált felvételt nyerni a verhetetlenek klubjába. Hőse, Howard, az egykor sikeres reklámügynökségi guru, kislánya elvesztése után két évvel még mindig élő halottként jár-kel, munkahelyén is csak fizikailag van jelen. Gondoskodó barátai, egyben kollégái, attól tartva, hogy Howard töretlen gyásza miatt akár útilaput is kaphatnak év végi bónuszként, végül úgy döntenek, könnyítenek a férfi szenvedésén és a sajátjukon is. Maradék kreativitásukat összeszedve, három színészt bérelnek fel a Halál, az Idő és a Szeretet alakítására és ráküldik őket Howardra, hogy visszahozzák az életbe és ugyanezzel a lendülettel alkalmatlanná is nyilvánítsák a főnöki feladatokra.

Az ördög Pradát viselt jegyző könnyűiparos, David Frankel filmje, motívumait tekintve egyfajta modern utánérzése Dickens Karácsonyi énekének – alaphelyzetével komplikált érzelmi és erkölcsi döntéseket is feszegetne, az igazi terhek azonban végül nem az empátia fogalmát sajátosan átértelmező szereplőket sújtják, inkább a nézőket, akiknek igazolniuk kéne, hogy összetett élethelyzetről és nem elhibázott forgatókönyvről van szó. A Váratlan szépség gyászploitation filmje a legolcsóbb hatáskeltő eszközökkel operál, sőt a garantált hatás kedvéért a gyermekhalál központi tragédiáján túl három mellékszálhoz is saját tragédiákat rendel, amelyek túlhevült jutalomjátékok formájában ömlenek a nézőre. Sem sztárparádés díszcsomagolása, sem meglepetés-fordulata nem képes megmenteni Frankel melodrámáját a művészi öngyilkosságtól – ezt az émelyítő karácsonyi puncsot még az ünneplopó Grincs is érintetlenül hagyná.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13079