KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Színpadon az életem

Vajda Judit

Marvin ou la belle éducation – francia, 2017. Rendezte: Anna Fontaine. Írta: Pierre Trividic és Anne Fontaine. Kép: Yves Angelo. Szereplők: Finnegan Oldfield (Marvin), Grégory Gadebois (Dany), Vincent Macaigne (Abel), Catherine Salée (Odile). Gyártó: PAS Productions. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 115 perc.

 

Jó volna azt hinni, de nem minden meleg kamasz önfelfedezése olyan problémamentes, mint ahogy azt a Szólítsd a nevedenben láthattuk. Egy ilyen problémás, sőt traumatikus eszmélést mutat be Anne Fontaine (Coco Chanel, Gemma Bovery) új filmje. A Színpadon az életem többé-kevésbé szabályos felnőtté válási történetként kezdődik, ám főhősének, a kulturálisan igen hátrányos (értsd: proli) közegben nevelkedett érzékeny, meleg fiatalnak felnőttként újra fel kell nőnie – ezúttal időközben megváltozott környezetéhez. Fontaine műve arról beszél igen szemléletesen, milyen nehéz megtalálnia önmagát annak, aki gyerekként nem kapta meg azt a stabil hátteret, amelyre alapozva felépítheti saját személyiségét, így felnőttkorában kell pótolnia a lemaradást. Minderre nagyon szépen utal a film háromféle címe: az eredeti, a Marvin ou la belle éducation a jó nevelésre, pontosabban annak hiányára céloz, míg a nemzetközi angol cím, a Reinventing Marvin az identitás újbóli felfedezésére – a legtöbb országban viszont egyszerűen Marvinként mutatták be az alkotást, amely talán a legbeszédesebb cím mind közül.

Marvin (ahogy arra a magyar cím is utal) színházterápiával, egy saját magáról szóló darab színre vitelével próbálja meg felnőttként újra összerakni magát. Ez az összerakás pedig a nézőre is vonatkozik, mivel a film is „darabokban van”, dekonstruált a szerkezete, ide-oda ugrál az időben, így nekünk is úgy kell összeillesztenünk a darabkáit. Anne Fontaine pályája során már sokféle alkotást készített, de minden filmjében közös a szenvedély központi tematikája. A főhősnek ezúttal egy olyan szenvedélyhez kell felnőnie, amelyet sokáig saját maga sem ért. És ironikus módon – habár Fontaine-nek voltak már teátrális alkotásai – az erős színházmotívum ellenére ez lett a rendező eddigi legkevésbé mesterkélt, legtermészetesebb és legigazabb műve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13675