KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szigorúan piszkos ügyek

Vaskó Péter

 

A taoizmus jelképe: jin és jang, fehér pötty a feketében, fekete a fehérben, jó és rossz keveredik, mozgatja és hajtja a világot. Ennek tiszta filmi leképezése ez a jó kis hongkongi akció-krimi. Még a nevek is ezt visszhangozzák: Yan még a rendőrtiszti akadémia befejezése előtt beépül a Triádba, elnyeri a főnökök bizalmát is, és a rendőrség egyik legfontosabb besúgója lesz az alvilágban. Minget kamaszkorában a Triád küldi el, hogy végezze el a rendőriskolát, és ő lesz a maffia szeme és füle a hatóságon belül, szorgalma és tehetsége ráadásul egyre magasabb pozícióhoz juttatja a zsaruhierarchiában. Évek múltán a két tégla egy kábítószerügy kapcsán szembekerül egymással, ráadásul mindkét szervezet tudja, hogy áruló van a soraikban, és azt is, hogy az nyer, aki előbb jön rá, ki a feketepéter a csapatban. Azonban a két besúgó is ember, az ellenség soraiban eltöltött évtized igencsak próbára tette lojalitásukat, hűségüket eredeti megbízóik iránt, identitásuk, rendőr- és betyárbecsületük foltos lett, mint a párducbunda, végül már maguk sem tudják igazán, hova is tartoznak. A találkozás azonban elkerülhetetlen, és csak egy maradhat.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a moziba keletről jön a megváltás, Ázsia élesztette újra az akciót, horrort, lélegezteti az avantgarde-ot, animációt. A Szigorúan piszkos ügyek is jó példa erre; takarékosan a célra összpontosítva alkalmazza a leghatékonyabb és legcélravezetőbb technikákat a történetvezetésben és akciószekvenciákban, emellett felismerhető, tudatosan kidolgozott saját stílussal rendelkezik. Ez a stílus egyfajta éles fényű neo-noir, mely egyszerre éles és baljós, mint egy kormos üvegszilánk.

Az erkölcsi világrend mifelénk rögzült mozikliséit is éppen ezzel a szenvtelen és bátor komolysággal szeli vérző csíkokra, művészi allűrök nélkül egy izgalmas krimi keretein belül. Kijózanító bölcsességgel hagyja, hogy meghasonlott hősei az ellentétek egymást kiegészítő törvénye szerint teljesítsék be sorsukat, mintegy a Tao te king egy bekezdését visszhangozva: „azért a jó a rossz számára mester // a rossz a jónak erő és tehetség”. Jó film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1756