KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terminator 3.

Csillag Márton

 

James Cameron 1984-es kisköltségvetésű filmje, a Terminátor – A Halálosztó történetét egy lángok közül kiemelkedő kitinváz képe ihlette, az azóta közszájon forgó előzmények pedig csak később pattantak ki az író-rendező fejéből. A film cselekménye a szűkös anyagi keretek miatt a gyilokgéppel együtt a jövőből a jelenbe került át, Arnold Schwarzenegger és 17 mondatos álomszerepe mégis elkápráztatta a világ közönségét. Az 1991-es folytatásban Cameron a digitális technika fejlődéséhez igazodó tempót választott, az első részben kiagyalt háztáji fortélyait pedig látványos szuper-trükkökre cserélte – a csavaros történet mégis a jelenben ragadt. Az arcjátékát időközben megsokszorozó Schwarzenegger a tökéletes érzelmi hatás és biztosabb bevétel kedvéért apaszerepet kapott, a Terminátor-filmcsalád ezzel családi mozivá vált, és bebizonyosodott: a T-800-as modellszámú kibernetikus organizmus kétségkívül az ember legjobb barátja. A „sötét jelen + még sötétebb jövő” recept a legújabb technikai lehetőségekkel párosítva ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, napjaink hathavonta folytatásokat produkáló mostoha világában sürgetővé vált tehát a harmadik rész elkészítése. A producerek bonyolult üzleti manőverei után Cameron ezúttal kiesett a rendezői székből, helyére Jonathan Mostow került, aki U-571 című tengeralattjárós filmjével már bebizonyította, hogy alkalomadtán képes lenne bizonyítani. Mostow úgy játszadozik a franchise-termékkel, mint szendvicsfelelős a sajtburgerrel: a számos idézettel, humoros kikacsintásokkal és nosztalgikus történetvezetéssel a Terminátor 3-at Schwarzenegger jutalomjátékává teszi, az akciórajongókat a lehetőségekhez képest minimális utómunkával és maximális rombolással kápráztatja el, a Terminátor-saga szerelmeseit pedig egy bájos csattanóval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2214