|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziFameVarró Attila
Fame – amerikai, 2009. Rendezte: Kevin Tancharoen. Írta: Allison Burnett. Kép: Scott Kevan. Zene: Mark Isham. Szereplők: Kay Panabaker (Jenny Garrison), Naturi Naughton (Denise Dupree), Kherington Payne (Alice Ellerton), Megan Mullally (Ms. Rowan). Gyártó: United Artists / Lakeshore / MGM. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 107 perc.
Az 1980-ban bemutatott (azóta gazdag televíziós és színpadi franchise-t eredményező)Fame kultusz-musicalje a zenés filmek neves auteurjének számító Alan Parker torokégető ellenmérge volt a Grease cukormázas gimi-musicaljére: a Laguardia mai napig működő new york-i művészeti középiskolájának négy esztendejét egy felcseperedő osztály küzdelmein át végigkövető történet következetesen számolta fel a boldog diákévekkel és a művészpálya szépségeivel kapcsolatos valamennyi illúziót. Nyomor, magány, prostitúció, analfabétizmus, öngyilkosság, pornográfia, kiégés, homoszexualitás, abortusz – az ironikus című Hírnév saját műfajához nem igen illő motívumokból állítja össze féltucatnyi hőse epizódokra épített cselekményszálait, hogy azután a kötelező össztánc fináléra legjobb esetben is hatalmas kérdőjellel zárja a főszereplők fejlődéstörténetét.
Az ezredfordulós MTV-másodgeneráció Americal Idolhoz, Dancelifehoz szokott szájízéhez kétségtelenül nem való ennyi keserűség: az utóbbi tévészéria 22 éves alkotótitánja, Kevin Tanchareon koreográfus-turnérendező-klipkészítő szaktudására bízott idei remake így aztán nem csak édes kamaszpofikra cseréli az eredeti lúzerarcokat, duplájára növeli a diegetikus dalbetétek számát (amitől hősei menten dalra fakadnak, amint egy nyitott zongorafedelet látnak), valamint látványos Luhrman-, Fosse-hommage-okat varázsol a tánctermi gyakorlatokból és diákbulikból – de a harmadév mélypontja után eredményesen, ha nem is túl meggyőzően fordítja szinte valamennyi diák sorsát napfényesre. Teljesen érthető, hogy az új verzió új karaktereket talál a korszellemhez, friss slágerekre cseréli a ódon soundtracket (a két Oscar-jelölt dal kivételével, bár a remek főcímdal átiratának csak a záróstáblista jut) és ingerbőre stilizált halloween-betétet farag a legendás 46. utcai spontán diáktáncból: az viszont igen szomorú kortanulság, hogy képtelen a kudarcnak, bukásnak akár csak az árnyékával is szembesíteni tizenéves célközönségét.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1082 átlag: 5.68 |
 |
|
|
|
