|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziBabák – Az első évSzabó Noémi
Bébé(s) – francia, 2010. Rendezte: Thomas Balmes. Kép: Jérôme Alméras, Frazer Bradshaw, Steeven Petitteville. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Bayar, Hattie, Mari, Ponijao. Gyártó: Canal+. Forgalmazó: Budapest Film. 79 perc.
Ha a film plakátján látható mosolyalbum nem lenne elég informatív, a tagline – „Mindenki szereti a babákat!” – sokat elárul a ránk váró élményről. Ugyanis a babákat, ha nem is mindenki, de a gyermekáldás előtt és után álló nők abszolút fizetőképes csoportja egészen biztosan szereti, főleg, ha a helyes kis csecsemőkről készült felvételeknek egzotikus tájak szolgáltatnak hátteret; a Babák pedig éppen ezzel az élménnyel kecsegtet, így hamar megtalálja közönségét.
A fenti külsőségeken túl a Babák nem túlzottan értékes vagy érdekes: érdemi mondanivalója kimerül a különböző földrészek lakóival összefüggő sztereotípiák egymással való ütköztetésében, és az ebből levont tanulságok a párhuzamos szerkesztésmód következtében mindenki számára érthetővé válnak, annak ellenére is, hogy szóbeli kommentárokkal Thomas Balmes filmje egyetlen alkalommal sem él. Így célközönsége egyrészt megnyugszik, hogy képes megfejteni egy párbeszédet nem tartalmazó filmet, másrészt szabadon ítélkezhet mások nevelési szokásain, ami szintén erősíti önmagába vetett hitét. Ezáltal a produkció valódi piaci értéke a nézőben keltett diadalérzettel egyenlő; ebből a szempontból pedig úgy működik, mint a bulvárlapok, kibeszélőshow-k és presztízselőadások placebója, aminek köszönhetően a Babák a dokumentumfilm műfajához képest kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot. Javára írható, hogy a forgatás nehézségeit vállaló négy család jelentős anyagi támogatást kapott, így a nehezebb sorsú mongol és afrikai kisbaba az eddigieknél sokkal megnyugtatóbb körülmények között élheti le élete következő pár évét; az pedig már csak hab a tortán, hogy erről a négy kisgyerekről készült a világ legprofibb home video-ja, amelyet valószínűleg még az esküvőjük napján is levetítenek majd lelkes szüleik – hogy ezt ők pozitív, vagy negatív élményként élik-e majd meg, döntse el a jövő.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1006 átlag: 5.44 |
|
|
|
|