|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
KutyahidegVincze Árpád
Eight Below – amerikai, 2006. Rendezte: Frank Marshall. Szereplők: Paul Walker, Moon Bloodgood, Bruce Greenwood, Jason Biggs. Forgalmazó: InterCom. 116 perc. A producerként több tucat mozit jegyzõ Frank Marshall az Arachnophobia, az Életben maradtak és a Kongó után negyedik saját rendezésében is valós alapanyaghoz nyúlt. 1958-ban egy japán expedíció tagjainak szánhúzó kutyáik nélkül kellett elhagyniuk az Antarktiszt, hogy elkerüljenek egy hatalmas vihart. A megláncolt állatok a zord idõjárás és az éhség szorításában vívták élethalálharcukat, miközben gazdájuk hónapokon át hiába reménykedett a visszatérésben. Az eseményekbõl 1983-ban japán stáb forgatott történethû játékfilmet (Nankyoku monogatari avagy – nemzetközi forgalmazásban: –Antarctica.)
Marshall jelenbe áthelyezett sztorija csak kevéssé emlékeztet az eredeti eseménysorra. A drámaiság szolid – Disney-világban járunk! –, az amerikaivá lett figurák ismerõsek: egy férfi, aki mindent megtenne a kutyáiért, egy nõ, akinek alig van több dolga, mint a zárójelenetben csókot váltani a férfival, egy baráttá váló idegen és egy rajzfilmbe illõ, mókás mellékalak, aki a humor pillanataiért felelõs.
Ahogyan a számos fajtáról szóló számtalan kutyás filmben (A vadon szavától a Kutyabajnokig), az állatok most is okosak, hûségesek és kitartók, így bizonyos, hogy sokan lelkesülten és aggódva figyelik a gördülékenyen elõadott, szívszorító és hepiendbe torkolló igaztörténet-mesét. A figyelmesebbek meg konstatálhatják, hogy az ebek viselkedése idõnként gyanúsan ember-logikájú, s akit nem varázsol el a sok szép kutyatekintet, egy-két pillanatban még meg is ijedhet: a kutyák mintha megszólalni készülnének…
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1018 átlag: 5.58 |
|
|
|
|