KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1981/január

FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Torrente 4. – Halálos válság

Varga Zoltán

Torrente 4 – spanyol, 2011. Rendezte: Santiago Segura. Szereplők: Santiago Segura, Carlos Areces, Goyo Jiménez. Forgalmazó: Budapest Film. 93 perc.

Ha óhatatlanul túloz is egy elragadtatott méltatás, miszerint a spanyol kultúra két örökérvényű alakot adott az emberiségnek, s Don Quijote mellett Torrente a másik, az mégis tagadhatatlan, hogy a hihetetlenül degenerált exrendőr karakterét nemcsak spanyolhonban övezi masszív kultusz, de szerte a világon, ahol fogékonyak a fekete – és jobbára módfelett tapló – humorral bélelt komédiára. Torrente gyakorlatilag a politikai korrektség szemében véteknek számító összes tulajdonság sűrítménye, a sovinizmustól kezdve szexista („Ezek a nők: nem elég, hogy kurvák, még fizetni is kell nekik”) és rasszista („Egy dzsungellakó költözött a Fehér Házba, de nem takarítóként”) megnyilvánulásaiig – a figurát azonban éppen mérhetetlen elrajzoltsága miatt nem lehet kárhoztatni. Az 1998-as, egy detonáció erejével felérő debütálás óta az író–rendező–főszereplő Santiago Segura immár negyedik alkalommal bújik kabalafigurája zsíros bőrébe, aki ezúttal is megpróbál a lehető legtöbb pénzt megkaparintva kikerülni a bűnügyi bonyodalmakból, s ez a játszma a gazdasági (v)álság örvényeiben fuldokló Európa keserű karikatúráját nyújtó jelenetek tanúsága szerint minden korábbinál nagyobb téttel bír. Noha egyik Torrente-folytatás ereje sem vetekszik az alapfilmével, jól működő akcióvígjátékok: a harmadik és a negyedik rész – a luxusközegbe helyezett, kevésbé sikerült második tétellel ellentétben – abba az izzadságszagú, koszos és lecsúszott miliőbe kalauzol, ahová Torrente s az őt körülvevő válogatott lúzerek és borzasztó családtagok igazán passzolnak, miközben Segura egyre nagyobb teret ad konkrét filmek paródiájának is (jelen esetben A nagy szökés-típusú filmeken élcelődik).

Extrák: semmi.