|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziMission Impossible: Fantom protokollNevelős Zoltán
Mission Impossible : Ghost Protocoll – amerikai, 2011. Rendezte: Brad Bird. Írta: Josh Applebaum és Andre Nemec. Kép: Robert Elswit. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Tom Cruise (Hunt), Jeremy Renner (Brandt), Michael Nykvist (Hendricks), Paula Patton (Jane). Gyártó: FilmWorks / Bad Robot / Stillking Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 133 perc. Nyugati pályaudvarunk digitálisan enyhén módosított képe dobogtatja meg szívünket a tempót azonnal csúcsra pörgető nyitó akciójelenetben. A budapesti felütés után Moszkvában folytatódik a negyedik „lehetetlen” küldetés börtönből szöktetéssel, majd behatolással a Kremlbe – mesteri álcákkal és hi-tech bűvészkedéssel, a sorozat receptje szerint. A csavar ott jön, amikor egy megszállott svéd politikai háttérfigurának sikerül újraindítani a hidegháborús ellentétet Oroszország és az Egyesült Államok között úgy, hogy a felelősnek az M:I csoportot állítják be, aminek feloszlatás a vége – legalábbis névleg. Így Ethan Hunt és új csapata – az egyetlen régi tag a haramdik részben csatlakozott Benji – a megszokott mindenható technikai támogatás nélkül, csak a maguk korlátozott eszköztárára és találékonyságára számíthatnak, miközben meg kell akadályozniuk egy atomháború kitörését.
A kulcstrükkök továbbra is a személycserék – bár a maszkos megoldás ezúttal kiesik –, illetve az akrobatikus mutatványok, amelyek közt a legemlékezetesebb, amikor Hunt a 130. emelet táján mászik egyet a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa külsején. Az animáció világából (Hihetetlen család; L’ecsó) Oscar-díjakkal érkező Brad Bird első élőszereplős filmjében a feszültséget elsősorban a másodpercekkel való versenyfutásra alapozza, amely olykor két-három párhuzamos akciósorban történik. A rendező a film egyes jeleneteit IMAX 2D technológiával rögzítette (összesen mintegy 30 percet), ami ma már az alternatíva méltánylandó felmutatásának számít az elcsépelt 3D mellett. Ha valamit Bird magával hozott az animációból, az a kergetőzős jelenetek virtuozitása és látványossága, legyen szó üldözésről egy sivatagi városra lecsapó homokviharban, vagy csetepatéról egy automata toronygarázsban. A szereposztás terén a csapathoz csatlakozó Jeremy Renner egyértelmű nyereség, az antagonista szerepében azonban Michael Nykvist bármilyen jó színész is, csak egy megrajzolatlan főgonoszt próbálkozhat jellemvonásokkal megtölteni, ami súlyos hiányérzetet okoz, különösen Philip Seymour Hoffman káprázatos főgonosz-alakítása után, ami a harmadik epizód egyik legfőbb szenzációja volt.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1241 átlag: 5.6 |
|
|
|
|