|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDA bűn árnyékábanTosoki Gyula
Le
menace – francia, 1977. Rendezte: Alain Corneau. Szereplők: Yves Montand,
Carole Laure, Jean-François Balmer. Forgalmazó: Európa Records. 112 perc.
Az elrontott film nem egyenlő a
rossz filmmel, tudvalevő, hogy olykor egy elhibázott mozi is lehet príma. Alain
Corneau 1977-es munkája tökéletesen illusztrálja ezt a tételt, hiszen pazar
ötletekkel van tele, mégis problematikus. A közhelyes magyar cím tucatfilmet
ígér ugyan, de kifejezetten műfajtörő bűnügyi darabról van szó, amellyel mindössze
annyi a gond, hogy egyes újszerűbb megoldásai nem minden esetben erősítik,
hanem itt-ott gyengítik a végeredményt.
Az
alapszituáció érdekes, hiányzik ugyanis belőle a gyilkos, miközben van benne
haláleset, és ártatlanul megvádolt gyanúsított is akad. A nyitány egy szerelmi
háromszög áldatlan viszonyai közé vezet be, majd pedig a woman-in-peril-mesék nyomvonalára áll a film, de a Corneau direktor
ahelyett, hogy akkurátusan a veszélyeztetett áldozatra koncentrálna, a
thrillerek zsigeri feszültségét a krimik szellemi izgalmával kezdi keverni. Ez jóllehet
különös megoldás, de koránt sincs a munkája hátrányára, elsősorban azért, mert
az új és újabb fordulatok záporában a nézőnek nincs ideje holmi
zsánerkonvenciókon rágódni. Gondot jelent viszont, hogy egy bűnös nélküli
bűnfilmben nem méltányos büntetést kiszabni a figurákra, márpedig a rendező nem
képes ellenállni a kísértésnek. Ráadásul a főszerepet adó Yves Montand legendás
szerepét, A félelem bérét, továbbá
Spielberg Párbaját is megidéző,
grandiózus(nak szánt) végjelenet nem csak a tömegfilmekben jobbára tiszteletben
tartott, elemi erkölcsi érzékkel megy szembe, hanem művészi szempontból sem makulátlan.
Míg a film első kilencven perce példás tempójú, addig az utolsó húsz már nem az,
és a terjengős zárójeleneten a míves technikai kivitelezés sem segít.
Alain
Corneau filmje tehát nem mentes a hibáktól, de feszült és figyelemreméltó darab,
ráadásul az értékét két izgalmas kamaraalakítás is emeli: Montand csuklóból
hozott figurája felejthető ugyan, de Maria Dubois a feleség és Jean-François
Balmer a nyomozó szerepében remekül mutat.
Extrák:
nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 538 átlag: 5.3 |
|
|
|
|