|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDDaliás időkVarga Zoltán
Magyar, 1984. Rendezte: Gémes József. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 80 perc.
Az 1980-as évek első éveiben a
Pannónia Filmstúdió a közkedvelt sorozatok epizódjaiból összefűzött nagyfilmek
mellett a merész kísérletezések, a formai útkeresés iránt is nyitottnak
bizonyult az egészestés animációk terén. Kovásznai György trendindító, minden
szabályra fittyet hányó 1979-es Habfürdője
után következett Jankovics Marcell látomásos remekműve, a Fehérlófia, majd pedig Nepp József groteszk humort piedesztálra
emelő rajzfilmje, a Hófehér is
megszületett.
Ebbe
a sorba illik Gémes József Daliás időkje
is, Arany János Toldi-trilógiájának
szabad adaptációja, amely nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló,
jelentős külföldi díjakkal elismert mű: mintegy három évtizedig az egyetlen
egészestés festmény-animációként hivatkozhattak rá, amely a képzőművészethez
legközelebb álló animáció-típust megkísérli a történetmeséléssel
összeegyeztetni. A festmény-animáció iránti elkötelezettség és az egészestés
film rendezésének tapasztalata vezetett a Daliás
időkhöz: a Pannónia első külföldi nagyjátékfilmes megbízatásának magyar
társalkotójaként a Hugó, a víziló
felett bábáskodott a direktor, egyedi rövidfilmjei pedig – nemzetközileg is
feltűnést keltett, kiváló darabok – a festmény-animáció és a fekete humorra
fogékony, szimbolikus fogalmazásmód összekapcsolásáról tanúskodtak. A fanyar
művészet-kritikaként és világvége-vízióként egyaránt felfogható Koncertissimo, a harmónia megtörésének
ironikus meséjét tálaló Díszlépés,
vagy a halottsiratás társadalmi rítusát fonákjáról láttató Temetés persze nem humorával előlegezi a Daliás időket, sokkal inkább a tömegjelenetek favorizálásával, a
mozgásba hozott tömeggel. Vágtató lovagok, nagyszabású csatajelenetek
szekvenciái szegélyezik a Daliás időket,
melynek a XIX. század végi festészet táblaképeit idéző vizualitása ugyan nem
mindig találja meg a mozgó és a statikus elemek kényes egyensúlyát, miként az
elnagyolt és a részletgazdag ábrázolásmód váltogatása sem feltétlenül előnyös –
a látványalkotás összességében mégis lehengerelheti a nézőt. Noha a főhős
hangkommentárja kíséri a képeket, az eredeti változat még rendhagyóbb lett
volna: csak zenekíséretet terveztek hozzá – a Műsorpolitikai Bizottság azonban
kizárólag szöveggel „emészthetőbbé téve” hagyta jóvá a filmet.
Extrák:
Gémes József animációs rövidfilmjei (Koncertissimo;
Díszlépés; Temetés), továbbá egy interjúfilm a rendezővel (Mestersége: festő, animátor).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 496 átlag: 5.64 |
|
|
|
|