|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDSvindlerekSoós Tamás Dénes
The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.
Jim
Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a
nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú,
szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani
megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves
bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel.
A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának
lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra
specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem
a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük
az érdekes. Ugyan a Svindlerek
filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a
mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba
visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális
viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a
jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.
A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a
megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív,
romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig
a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód
alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik:
Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb,
heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo
noirt készíteni.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 626 átlag: 5.63 |
|
|
|
|