|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzuper-HipochonderKránicz Bence
Supercondriaque – francia, 2014. Rendezte és írta: Dany
Boon. Kép: Romain Winding. Zene: Klaus Badelt. Szereplők: Dany Boon (Faubert),
Alice Pol (Anna), Kad Merad (Zvenka), Jean-Yves Berteloot (Miroslav). Gyártó:
Pathé. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált.
107 perc.
Ha a
kortárs európai mozi legnagyobb sztárját kellene megnevezni, mifelénk kevesen
tippelnének Dany Boonra, annak ellenére, hogy néhány éve a kontinens egyik legjobban
kereső színészévé avanzsált. A francia komikus ráadásul a kamera mögött is
feltalálja magát, a Szuper-Hipochonder
immár a negyedik saját rendezése (és a harmadik, amelyet Magyarországon is bemutatnak). Előző munkáihoz hasonlóan Boon ezúttal sem
törekszik rá, hogy szimpatikus karaktert formáljon meg: a betegesen
betegségiszonyos Romain kollégája halála után úgy határoz, változtatnia kell az
életén, ám terve túl jól sikerül, miután összetévesztik egy kelet-európai
diktatúrából szökött ellenállóval.
Talán nemcsak a Lajtától keletre számít kissé kínosnak,
hogy a film eleinte a tiszta és ápolt párizsi értelmiségiek, illetve a szurtos
és elhanyagolt „cserkisztáni” menekültek találkozását igyekszik poénforrásként
működtetni. Még szerencse, hogy a játékidő első harmada után az alkotók irányt
váltanak, és a műfaji hangsúlyok eltolásával tartják fenn a nézői érdeklődést. Burleszk-elemekben bővelkedő vígjátékból a
romkom vizeire eveznek, hogy aztán a fináléra akcióhőst faragjanak szinte
mindvégig ellenszenves főhősükből. Korábbi rendezéseinek receptjétől eltérve, a
regionális-nemzetiségi feszültségek humoros ábrázolása helyett Boon ezúttal a
tősgyökeres franciák és a bevándorlók korántsem problémamentes viszonyához nyúl
hozzá finoman, éppen csak annyira, hogy ne akadályozza közönségét az önfeledt
szórakozásban. A végeredmény ezerszer látott sablonokból építkező, ugyanakkor
lendületes és életteli produkció, ami mégis hagy némi rossz szájízt: Romain
végtére is úgy győzi le hipochondriáját, hogy koszossá, tehát kelet-európaivá válik. A csattanó pedig mi is lehetne más,
mint hogy az ápolatlan káeurópaiakat nagyrészt magyar színészek játsszák.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 195 átlag: 5.25 |
|
|
|
|