|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Mozi3 szívKolozsi László
3 coeurs – francia, 2014. Rendezte: Benoît Jacquot. Írta: Julien Boivent, Benoît Jacquot. Kép: Julien Hirsch. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Sylvie), Chiara Mastroianni (Sophie), Benoît Poelvoorde (Marc), Catherine Deneuve (Mme Berger). Gyártó: Rectangle Productions. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 106 perc.
A 3
szív utolsó harmadában feltűnik egy felszálló Air France gép. És
elrepültek, egy nagyon messzi tájra, kommentál a narrátor. A következő pár
percben egy narancsszínben pompázó naplementét látunk, majd a felkelő napot.
Air France gép landol. Majd visszajöttek, mondja a narrátor. A jelenetben, mely
azt hivatott megjeleníteni, hogy a házasságtörő pár eltöltött együtt néhány
boldog órát, nincs semmi irónia. A narrátor körülbelül a film felénél lép be,
és sosem mond olyat, amit a képek nem tudtak elmondani. De nem a teljesen
elrontott narráció az első olyan rendezői fogás, ami kiélesíti, hogy Benoît
Jacquot fölött bizony eljárt az idő. A hetvenes-nyolcvanas években tisztességes
tévéfilmeket jegyző franciának – első műve egy Lacan életrajzi doku – sikerült bebizonyítania,
hogy a legjobb színészek sem képesek megmenteni a klisékből és az írói
tehetséget teljesen nélkülöző, szinte akrobatikusan lomha jelenetekből álló
filmet.
Mondhatnánk, joggal lehet unalmas a film,
hiszen főszereplője egy könyvelő, de nem eme tisztes szakma beemelésével van a
legnagyobb baj. Akár izgalmakat is hozhatna, ha nem sikkadna el például, hogy mi
lesz a sikkasztó polgármesterrel. Benoît Jacquot ugyanolyan magabiztosan vezeti
a történetét (mely egy lány-testvérpár szerelmi viszályát beszéli el) és
párbeszédeit a legüresebb klisék közé. Egy asztaltársaság e film szerint csak
borokról és ételekről beszélhet. A magányos nő szeme mindig könnyes. Lehetne a
történetet egy szenvedélyes és elmúlhatatlan szerelem történeteként, vagy
lélektani krimiként nézni. De bármilyen pozitív állítás e filmmel kapcsolatban
félrevezető lenne. Együtt játszik Gainsbourg (igaz Charlotte, nem Serge),
Mastroianni (igaz Chiara, nem Marcello), meg Catherine Deneuve (ő maga). Ne
dőljenek be a nagy neveknek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 143 átlag: 5.19 |
|
|
|
|