|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziAferim!Baski Sándor
Aferim! – román, 2015. Rendezte és írta: Radu Jude. Kép: Marius Panduru. Szereplők: Theodor Corban (Constandin), Cuzin Toma (Carfin), Mihai Comanoiu (Ionita), Alexandru Dabija (Iordache). Gyártó: HI Film Productions. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 108 perc.
Radu Jude új filmjének élénk színekben
tobzódó, stilizált plakátja Tarantino-ihletésű westernt ígér, és a választott
történelmi periódus, illetve a szinopszis is szabályos műfaji átirattal
kecsegtet. Az 1835-ben játszódó Aferim!
papíron meg is felel ezeknek az elvárásoknak. Az alaphelyzet kedvelt
western-toposzokra épül: a sheriffbe oltott fejvadász (Constandin pandúr) és
fia egy lopással vádolt cigány férfi után kutatva lovagolják át a havasföldi
vadkeletet. Az eleddig kortárs városi környezetben játszódó filmeket rendező
Jude jó érzékkel választott témát: a romániai cigányrabszolgaság nem csak a
szélesebb köztudatba nem került be, de a (film)történelem térképén is fehér
foltnak számít.
A látszat ellenére Judét
mégsem a zsánerkonvenciók érdeklik, azokat csak laza sorvezetőként használja,
az Aferim! valójában logikus
folytatása és továbbgondolása az életműnek, illetve a román új hullámos
stílnek. A legboldogabb lány a világon-hoz és a Mindenki a mennybe megy-hez hasonlóan Jude ezúttal is a
realizmus maximumára törekedett, a 19. századi Havasföld társadalmi viszonyait,
a kor szokásait, hiedelmeit meglehetős precizitással mutatja be. A történelmi
tablót ugyanakkor szándékosan „roncsolja”, idézőjelbe
teszi a fekete-fehér képekkel, a közelik szinte teljes mellőzése pedig az
intenzív nézői azonosulást gátolja. Első két filmjében is ez a szenvtelen
távolságtartás szavatolta, hogy a szereplők által drámainak megélt események –
a külső szemszögnek is köszönhetően – észrevétlenül csússzanak át groteszkbe.
Az Aferim! ennek megfelelően nézhető sajátos szociográfiai road
movie-ként, amelyben – mint egy abszurd népi színdarabban –, a kor összes
jellegzetes figurája felvonul, de működik a jelennek tükröt tartó allegorikus
szatíraként is. A film sugallata és konklúziója, hogy a mai társadalmat átható
előítéletek, attitűdök vagy a korrupció kultúrája 180 éve változatlanok, és ezt
az állítását Jude azzal támasztja alá, hogy a szereplők dialógusai – amelyekben
például arról polemizálnak, hogy a zsidók, a cigányok vagy esetleg a magyarok
az alávalóbbak – hiteles korabeli szövegeken alapulnak; sőt: egymást érik a
szkriptben a közmondások, szállóigék és az irodalmi idézetek is. Az Aferim! így aztán mégiscsak kapcsolódik
a Tarantino-féle westernekhez: a lenyűgöző 35mm-es fekete-fehér képek ellenére
Jude filmje is főként a nyelvhasználat segítségével mesél
a hatalmi struktúrákról.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 165 átlag: 5.3 |
|
|
|
|