|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziMiért én?Strausz László
De ce eu? – román, 2015.
Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov.
Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile
(Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films /
Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.
A kilencvenes években az
ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát.
A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik
legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer
tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a
titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos
politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.
Tudor Giurgiu valós
eseményeken alapuló Miért én? című
filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti
ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg.
A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi
és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak,
gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan
döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll
érdekében.
A film magabiztos és
öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos
belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek
között Coppola Magánbeszélgetések-je
is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve
tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak
és feszes ritmusának köszönhetően a Miért
én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való
tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.
Mióta Románia
csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a
mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai
leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az
állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista
bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok
thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség
országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji
vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes
pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de
a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 31 átlag: 6.06 |
|
|
|
|