|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzcientológia, avagy a hit börtöneSepsi László
Going Clear – amerikai,
2015. Rendezte: Alex Gibney. Írta: Lawrence Wright könyvéből Alex Gibney. Kép:
Samuel Painter. Zene: Will Bates. Gyártó: Jigsaw Productions. Forgalmazó: magyarhangya.
Feliratos. 119 perc.
A Gernsback-kontinuum című William Gibson-novella fotós főhőse azt a
feladatot kapja, hogy készítsen képeket a harmincas években épült futurisztikus
épületekről, ám munkája során rádöbben, hogy az a jövő, amit a korszak sci-fi
ponyvái elképzeltek, afféle virtuális térként fellelhető a jelenben. Hasonló
élmény sejlik fel Alex Gibney bőséges mennyiségű archív felvételt használó
dokumentumfilmjét nézve: a Szcientológia Egyházának riefenstahli díszleteiben,
filmsztárokból faragott szentjeiben és a hazugságvizsgálóra emlékeztető
fétiskütyüjében mintha Philip K. Dick egyik lidércnyomása talált volna utat
magának a huszadik század valóságába. A sci-fi ponyvákkal indult L. Ron Hubbard
fantazmagóriáiból jogi machinációk révén vallássá nyilvánított szcientológia
alapító atyjának hála igen eleven kapcsolatot ápol azzal a Gernsback-érával,
amit Gibson is felidéz – kiváltképp a bűbájos Xenu-mítosznak köszönhetően, ami
szerint az emberiség eredettörténetében kiemelt szerepet játszott egy űrbéli
overlord ténykedése. Miközben a kiugrott tagok visszaemlékezéseiből kibomlik a
spirituális piramisjáték története az ötvenes évektől napjainkig, jól
lekövethető, miként vált a minden jel szerint zavart elméjű – és anyagi
motivációktól sem mentes – fantaszta önterápiás szektája mindinkább az elnyomás
és manipuláció legkülönfélébb formáit használó kvázi-erőszakszervezetté. Mintha
egy klasszikusan naiv utópia színeváltozását látnánk: ahogy a korai sci-fi
idealizmusát is lassan legyűrte szkepticizmus és paranoia, úgy faragott az új
vezér, David Miscavige a szcientológiából megfélemlítéssel és agymosással
fenntartott, totalitárius mozgalmat. Gibney filmje azokban a pillanatokban a
legbizarrabb, amikor rátapint, hogyan vált átjárhatóvá a huszadik században
vallás és populáris kultúra – csak itt a „hinni akarok” bon mot-ja után nem egy X-akták
epizód kezdődik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 34 átlag: 5.06 |
|
|
|
|