|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziCloverfield Lane 10Sepsi László
10 Cloverfield Lane – amerikai, 2016.
Rendezte: Dan Trachtenberg. Írta: Josh Campbell, Damien Chazelle és Matthew
Stuecken. Kép: Jeff Cutter. Zene: Bear McCreary. Szereplők: Mary Elizabeth
Winstead (Michelle), John Goodman (Howard), John Gallagher (Emmett). Gyártó: Paramount
Pictures / Bad Robot. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 103 perc.
Minden
összeesküvés-elmélet egyszerre rémálom és vágyálom: egyrészt iszonytató
magyarázatot kínál a világ működésére, másrészt viszont legalább kínál
valamiféle egyértelmű magyarázatot. A Cloverfield
Lane 10. hősnője a filmindító autóbaleset után egy atombiztos
pincehelységben találja magát – egy olyan férfi pincehelységében, aki évtizedek
óta az apokalipszist várja, és a jelek szerint végre igaza lett. John Goodman
paranoid puritánja mintha egy Stephen King-regényből lépett volna elő:
görcsösen ragaszkodik az amerikai élet tradicionális értékeihez, miközben
komoly erőfeszítéseket tesz, hogy elleplezze hajlamát az előbb-utóbb kirobbanó
fizikai erőszakra. A világégésben kiteljesedő figura Dan Trachtenberg filmjének
motorja, ellentmondásos viszonya „megmentettjeivel” és velük együtt a nézővel
azokon a pontokon is túllendíti a Cloverfield
Lane 10.-et, ahol egyébként eluralkodnának a zárt térben játszódó
kamarathrillerek rutinfordulatai.
Ahogy
különutas marketingjét, úgy a film egészét is a szűkös és félrevezető
információadagolásból fakadó bizonytalanság határozza meg: a monstruózus
apapótlék kelepcéjébe került hősnő újra és újra kényetlen szembesülni azzal,
hogy elvárásai és előítéletei miatt (a nézővel együtt) tévesen rekonstruálta a
látottakat, és amikor a fináléhoz közeledve rögzítenie kell a billegő
jelentést, akkor a legszokatlanabb műfaji csavar is óhatatlanul szürkébbnek
tűnik, mint korábban a schrödingeri többértelműség. A Cloverfield Lane 10. esetében a rész egyelőre izgalmasabbnak tűnik
az a franchise képében felsejlő egésznél: míg az űrinváziós szüzséből
felvillantott információmorzsák mérsékelten érdekfeszítőek, a bunkermélyi
társasjátékozások hideglelése és Goodman óriásszörny módjára döngő léptei a
stáblista után is velünk maradnak.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 8 átlag: 5.88 |
|
|
|
|