|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziHaifai kikötőÁrva Márton
Hayored
Lema’’ala – izraeli, 2015. Rendezte és írta: Elad Keidan. Kép: Yaron Scharf.
Zene: Thierry Caroubi. Szereplők: Itay Tiran (Uri), Uri Klauzner (Moshe),
Michaela Eshet (Nava), Ohad Shahar (Saul). Gyártó: EZ Films / Spiro Films.
Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
105 perc.
Ha
egy filmkészítő egy szemtelenül hétköznapi mozzanatot (hősünk leugrik a boltba
tejért) végeláthatatlan kóborlássá duzzasztó félórás rövidfilmmel debütál,
ráadásul művének a Himnusz címet adja,
sejthető, hogy a bejárt lelki illetve társadalmi közeg megragadása a vállalás
sorvezetője. Ennek megfelelően Elad Keidan első nagyjátékfilmje, a Haifai kikötő is a város látképét
hosszan vizslató svenkkel indít, hogy ezután a természeti, az épített és a
társas környezet összhangzatának lírai tanulmányát kínálja.
A
távolból figyelő képeken a felesége fülbevalója után kutató Moshe és az írói
válságban rekedt Uri lép elő, és vág neki a Kármel-hegyre vezető végtelen
lépcsősornak. Ellentétes irányú, ráérős grasszálásuk nemcsak arra ad alkalmat,
hogy a szimbolikus emelkedés és süllyedés mentén fény derüljön vázlatos
élettörténetük részleteire (mintegy mellékesen kapunk hírt hűtlenségről,
kudarcokról és egy végzetes balesetről is), ennél lényegesebbek a szűkszavú
találkozások, melyek kirajzolják a város szociális koordináta-rendszerét és
közösség-élményét. A karakterek mozgását tagoló nyugvópontokon ugyanis régi
ismerősök és idegenek elegyednek empatikus beszélgetésekbe, melyek (szóljanak
bár az izraeli munkáspárt megalakulásáról, régi iskolatársakról, szeretőkről
vagy a lépcsősor burkolatáról) barátságos, ugyanakkor – Efrájim Kishontól
kölcsönözve – „abszolúte száraz” humorral taglalják a megidézett
élethelyzeteket. Ezek az egyszer kínosan banális, máskor finomabbra hangolt
jelenetek tartózkodón, ismétlésekre építve bontakoznak ki, Keidant valahova
Eimbcke (Kacsaszezon, Lake Tahoe) és Östlund (Play, Lavina) közé illesztve a kortárs stílus-palettán.
A
város szimfóniájához adott hajókürt-basszusszólamtól az Urit búcsúztató acapella-előadásig bőven találunk
szellemes ötleteket a Haifai kikötőben,
de az elbeszélés visszafogottsága olykor nézőpróbáló unalomba csap át, és ez a
szűkös képarányba szorított, kiszámítottan elrendeződő találkozás-epizódok
során könyörtelenül tudatosítja, mennyivel frappánsabb volt mindez
rövidfilm-formában.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 9 átlag: 4.89 |
|
|
|
|