|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziHét nővérRoboz Gábor
Seven Sisters – amerikai-angol-belga-francia, 2017. Rendezte: Tommy Wirkola. Írta: Max Botkin és Kerry Williamson. Kép: José David Montero. Zene: Christian Wibe. Szereplők: Noomi Rapace (Settman), Glenn Close (Cayman), Willem Dafoe (Terrence). Gyártó: Nexus Factory. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 123 perc. Manapság a zsánerfilmrajongók többsége
összeteszi a két kezét, ha eredeti forgatókönyvből készült műfaji produkció
kerül moziba, az pedig már szinte gyanús, ha az alapötlet is jól hangzik, és a
rendező is bizonyított már valamilyen kultuszfilmmel. A közeljövőben játszódó Hét nővér világának kormánya drasztikus
születésszabályozással lép fel a túlnépesedéssel szemben, egy leleményes
nagypapának azonban sikerül kicseleznie a rendszert: úgy rejti el a társadalom
elől az ölébe pottyant hetesikreket, hogy csak egyenként engedi ki őket az
utcára. A címszereplőknek (Noomi Rapace) egészen addig sikerül fenntartaniuk
sajátos életmódjukat, amíg az egyikük el nem tűnik, így hatan kénytelenek
nyomozásba kezdeni közös identitásuk álcája alatt.
Rokonszenvesen merész
lépés egy alkotótól, ha teljesen hátat fordít korábban már tökélyre vitt
megközelítésmódjának: a Náci zombikkal
befutott Tommy Wirkola hatodik nagyjátékfilmjében karrierje során először
mellőzi a humort, ugyanakkor a produkció egyetlen igazi rejtélye pont az, hogy
miért a Botkin–Williamson duó forgatókönyve késztette a norvég rendezőt
pálfordulásra. A disztópikus világot csak díszletnek használó krimi
cselekményét még nagy jóindulattal sem lehetne szövevényesnek nevezni, és a
papírnál is vékonyabb karakterek végképp egyértelműsítik, hogy csak hangzásra
jó az alapötlet. Semmi sem tudja elterelni a figyelmet arról, hogy szimpla
bérmunkát látunk, amelyben nyoma sincs a Wirkola korábbi munkáit jellemző
szenvedélyességnek: a két hosszú óráig tartó produkcióban tényleg csak azok
találhatnak örömet, akik odavannak Rapace látványáért.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|