|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziInsidious: Az utolsó kulcsVarró Attila
Insidious:
The Last Key – amerikai, 2018. Rendezte: Adam Robitel. Írta: Leigh Whannell.
Kép: Toby Oliver. Zene: Joseph Bishara. Szereplők: Lin Shaye (Elise Rainier),
Leigh Whannell (Specs), Caitlin Gerard (Imogen), Josh Stewart (Gerald). Gyártó:
Blumhouse Productions / Stage 6 Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 103 perc.
Habár
az idén negyedik fejezetéhez ért Insidious-széria
erényei részről részre csökkennek, a mostanra egyetlen túlélőnek mégis kijár az
elismerés, sőt az Az utolsó kulcs
szinte kivételes alkotás a műfajban: elvégre igen ritka az olyan franchise-darab, ahol egy idős hölgyet
nem a gyilkos szipirtyó, kortárs boszorkány vagy démoni nagyi szerepkörében
látunk, hanem pozitív főhősként, aki epizódszereplőből immár saját sötét
múltjának probléma-megoldójaként vezeti végig a nézőket az ezredik olcsó
kísértetház-mesén. Elise Rainier, veterán szellemirtónő ezúttal kamaszfejjel
elhagyott szülőházát próbálja megtisztítani Freddy Krueger portás-verziójától,
aki pengék helyett kulcsokat visel ujjai hegyén és alagsori kuckójában halottak
elveszett lelkeit őrzi kofferekben – ám a nehezen kivívott diadalhoz hősnőnk
kénytelen megszabadulni saját démonától, egy torzlelkű édesapa nyomasztó
emlékétől is.
A Taking of Deborah Logan satrafa-horrorjával
debütáló Adam Robitel és a franchise íróatyja,
Leigh Whannell közös művének legérdekesebb vonását a férfiközpontú szociohorror
és a női pszicho(rém)dráma sikertelen összeboronálása jelenti, ám a szadista
bábdiktátorok sztálini szimbolikája és a nőáldozatok szellemalakjaival
jelképezett terápiás üzenet nászéjszakájából csupán életképtelen hibrid
született, amely maga sem tudja pontosan, mit akar kihozni a sarkított
gender-felállásból. Így a kísértetek ezúttal is csak a „bármikor-bárhogyan-feltűnhet-minden-logika-nélkül”
kényelmes sokk-stratégiájára szolgálnak, az elcsépelt pincetúsz-tematikának
pedig pár gore-pillanaton túl annyi értelme sincs, mint egy marék lepkegyűjtőnek.
Marad a geronto-scream queen Lin
Shaye bölcs matróna-arca a groteszk zsánerkarikatúrák között és a hiú remény,
hogy a fináléban kerekre zárt tetralógia valóban utolsó kulcsát láttuk… még mielőtt hősnőnket elzavarnák Adolf
Hitler szelleme után egy argentin nyugdíjas-panzió náci szellemtanyájára.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|