|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziViktoriaBaski Sándor
Viktoria – bolgár, 2014.
Rendezte: Maya Vitkova. Kép: Krum Rodriguez. Zene: Kaloyan Dimitrov. Szereplők:
Irmena Chichikova (Borjana), Mariana Krumova (Dima), Dimo Dimov (Ivan), Kalina
Vitkova (Viktoria). Gyártó: Mandragora / Viktoria Films. Forgalmazó: Vertigo
Média. Feliratos. 155 perc.
Szófia, 1979. A rezsimet
szívből gyűlölő fiatal Borjana kénytelen hithű kommunista anyjával közös
lakásban élni. Miközben a WC-ben titokban Coca Colát kortyol és amerikai
cigarettát szív, az emigrálásról álmodozik, de egy nem kívánt terhesség
meghiúsítja terveit. Kislányát, a köldök nélkül születő Viktoriát ráadásul a
Párt kikiáltja az Évtized Gyermekének, akit ettől kezdve a Rendszer
szimbólumaként ünnepelnek – limuzin szállítja minden nap az iskolába,
szobájából külön telefonvonalon tudja Zsivkov főtitkárt elérni, a család pedig
új lakást és autót kap. A harmadik felvonás már a rendszerváltás után néhány
évvel játszódik, a megkeseredett Borjana még mindig derékba tört álmait
siratja, és sem anyjának, sem lányának nem képes megbocsátani. A
családegyesítés feladata az elkényeztetett gyerekből okos és érzékeny kamasszá
serdült Viktoriára hárul.
Maya Vitkova elsőfilmjét
joggal lehetne a bolgár Taxidermiának
hívni – négy évvel ezelőtt, amikor elnyerte a Titanic Filmfesztivál fődíját, a
zsűri is Pálfi György szatírájához hasonlította –, mindkettő a nagypolitika
árnyékában játszódó többgenerációs történet hasonlóan expresszív stílusban
elmesélve. Vitkova a konvenciókra fittyet hányva váltogatja a tónusokat –
filmje realista karakterdrámaként indul, groteszk szatíraként folytatódik és
családi melodrámaként ér véget –, miközben archív híradórészletek és képi
metaforákkal felütött szürreális fantáziajelenetek váltogatják egymást.
A Viktoria helyenként túlzsúfolt, de éppen a fésületlensége teszi
izgalmassá. A hagyományos családtörténetektől elvárható pszichológiai
realizmust nem lehet rajta számon kérni, a szereplők vágyait és fájdalmait
azonban szavak nélkül, a képek nyelvén talán még hitelesebben, még átélhetőbben
tudja visszaadni, és közben, nem mellesleg, a kommunizmus örökségét is a lehető
legfrappánsabban dolgozza fel.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|