|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzörnyek és szerelmekPethő Réka
Il racconto dei racconti
– olasz, 2015. Rendezte: Matteo Garrone. Írta: Massimo Gaudioso, Edoardo
Albinati és Ugo Chiti. Kép: Peter Suschitzky. Zene: Alexandre Desplat.
Szereplők: Salma Hayek (Longtrellis királynője), John C. Reilly (Longtrellis
királya), Vincent Cassel (Strongcliff királya), Toby Jones (Highhills királya),
Shirley Henderson (Imma). Gyártó: Archimede / Le Pacte / Rai Cinema.
Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos.
134 perc.
A klasszikus mesék
Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo
Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen másféle
történetet mond el a Szörnyek és
szerelmek három szálon futó cselekménye során. Királyok és királynők
vágyainak, perverzióinak abszurd beteljesülését látjuk, tengeri szörnyeket
ölnek meg, hogy aztán a szívüket egy szűz főzze meg, hegyi ember tartja fogva a
hercegnőt a mesék meséjében. Nem éppen gyerekeknek szól a Pasolinit és Fellinit
idéző bizarr alkotás, amelyben többek között egy csúnya öregasszony saját
bőrének lenyúzatásától sem riad vissza, ha az a fiatalság ígéretével kecsegtet.
A film alapjául
Giambattista Basile 17. századi tündérmeséi szolgálnak – a Pentameronban összegyűjtött elbeszélések és az olasz író karakterei
ihlették később, gyerekközönséghez finomítva, Hamupipőke és Aranyhaj
történeteit is. Ezeknek a meséknek a nyers változatát látjuk viszont, amelyek
nem mentesek sem az erőszaktól, sem a csodás elemektől, mégis a legfőbb
összetartó erő közöttük az emberi gyarlóság. Látunk egy teherbe esni képtelen
királynőt, aki bármilyen áldozat meghozatalára képes, hogy gyermeke szülessen,
ám mikor végre teljesül a vágya, a fiatal hercegnek boldogtalan életet teremt
kisajátító és önző szeretetével. Highhills királya ezzel szemben egy bizarr
bolha nevelgetésére áldozza összes szeretetét, ugyancsak boldogtalanná téve a
lányát, akinek sorsával olyannyira nem foglalkozik, hogy utódját végül egy ogrénak
kénytelen odaígérni. A harmadik szálon két idős és csúnya nővér megy el a
végsőkig, amikor a buja király szerelmének megszerzése a tét, feláldozva
mindent egészen a bukásig. Az egyszerű, mégis látványos képi világgal elmesélt Szörnyek és szerelmek végig feszengésre
készteti a nézőt, miközben megalkotja az intellektuális művészfilm-tündérmese
műfajának talán egyetlen képviselőjét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|