|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSegítség, hal lettem!Varró Attila
Bár a Mikiegérgyár eddig franciáktól és japánoktól lopott rajzfilmtémákat, immár az animációs nagyhatalomnak kevéssé nevezhető Dánia is csatlakozott a megtisztelő listához: a Segítség, hal lettem! mélységi mámora ráadásul éppúgy viszonyul az Atlantiszhoz és a Finding Nemohoz, mint a csészealj szemű Kimba Szimba áramvonalas oroszlánkirályához. Az óceánfenékre merült ellenszert tenger gyümölcsei formában keresgélő kiskölykök meséje öngyilkos elszántsággal fordít hátat a mai hollywoodi trendnek – feladva a többgenerációs marketing-stratégiát, egyszerűen csak kortárs-közönségéhez szól. Vonjunk ki mindent, ami a Shrek-modellt 9-től 99-ig fogyaszthatóvá teszi, önreflexiót, iróniát és vérfagyasztó akciót, de tartsuk meg a divatjamúlt butuska dalbetéteket, a nevetséges rosszfiúkat és a gügyögő lánycsemetét, majd prezentáljuk mindezt a hét szűk esztendővel ezelőtt szupermodernnek számító animációs-technikával és máris megkapjuk a Disney kedélyes Dogma-verzióját. A Segítség, hal lettem! efféle tiszteletreméltó, ám hamvába holt reformáció az alsó tagozatnak, mozgalom és manifesztó remélhetőleg nem lesz belőle, de biztos több nézőt csábít majd matinéra, mint Kirikou és Csihiró együttvéve.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1221 átlag: 5.76 |
|
|
|
|