|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSzéftörőkKovács Marcell
Steven Soderbergh és George Clooney közös cégének produkciója a Tripla vagy semmi paródiájának is beillő kasszafúrós sztori. Flancos Las Vegas-i kaszinók hi-tech kifosztása helyett öt sorsüldözött balek ügyetlenkedik egy lepattant külvárosi ékszerüzlet széfjével. Ám a szerencse most sem veszi pártfogásába őket, hibát hibára halmoznak, míg végül elúszik a nagy lehetőség, még csak el sem jutnak a mackóig. Nem lőttem le a poént, a vállalkozás kimenetele egy pillanatig sem kétséges. A brigád eltántoríthatatlanul fűrészeli a faágat maga alatt, a történet báját éppen az önsorsrontásra irányuló lankadatlan és roppant eredményes igyekezetük adja.
Az ilyen viccesen kilátástalan prolikomédiákhoz Európában értenek igazán, a Széftörők dörzsölt producerei biztosra mentek, amikor a Dicső tizenegy méregdrága remake-jének sundance-esre hangolt ikerdarabjául a Gassman-Mastroianni-Toto-Cardinale válogatott 1958-as sikerét, a Palimadarakat forgattatták újra.
Az amerikai független vagy független-szerű mozi jól ismert arcai nagy élvezettel bohóckodják végig a nem ritkán burleszkbe hajló helyzeteket, néhány jelenet erejéig még Clooney is tiszteletét teszi. A cselekmény lendületéhez jobban passzoló, merész és eleven rendezői-vágói közreműködés mellett ez a gárda feltehetőleg ugyanilyen jól teljesített volna, ha nem jobban.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1547 átlag: 5.59 |
|
|
|
|