|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA Fekete Tigris könnyeiVarró Attila
Miként az olasz Cinecittának, a dél-kelet ázsiai álomgyáraknak is megvan a maguk vadnyugati film-verziója, sõt ezek elnevezése is a nagy elõdöt idézi: Bollywoodban curry western, a fénykorában évi 200 mûvet bemutató bangkoki filmvilágban pedig (egy helyi kagylólevesrõl) Tom Yum cowboyfilm néven kereshetik a moziétlapokon. Thaiföldön Peckinpah-t Mitr Chaibanchának, Leonét Ratana Pestonjinak hívják, a sziámi Sam Fuller pedig Chatri Chalerm Yukol néven ismeretes, és mellesleg a királyi ház tagja – aki pedig népszerû honfitársai helyett a kevésbé ismert nyugati mesterektõl ollózott össze elsõfilmet magának, az Wisit Sasanatieng, a hazai filmgyártás nemzetközi népszerûsítését megcélzó ifjú reklámrendezõ. Melodramatikus elemektõl túlcsorduló western-meséje Volt egyszer egy Vadnyugatot, Vad bandát reciklizál egy digitálisan pasztell-tónusúra színezett sziám operettvilágban, ahol a fõhõsöket mindig csupán egy hajszál választja el attól, hogy szenvedélyesen dalra fakadjanak.
Amennyiben A Fekete Tigris könnyei (amely eredetiben az árulkodóbb A Menny lesújt a banditákra címet viseli) újabb ezredfordulós kísérlet egy szilárd zsánerséma önreflektív felülírására, alkotója sajnos jócskán lemaradt a Jeunet, Luhrman, Raimi vagy a szöuli Lee Myung-see stílbravúrjaival fémjelzett élvonaltól: sem Warhol-nyomatokra redukált képi világa, sem középszerûen koreografált akcióbetétjei nem mutatják meggyõzõ jelét rendezõi kreativitásnak. Önfeledt túlzásai és gyakori kikacsintásai viszont élvezetes, némiképp szokatlan mûfajparódiát kínálnak az utóbbi idõk hollywoodi kínálatába belefáradt nagyközönségnek, újabb helyi színnel gazdagítva lassan bõvülõ palettánkat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1425 átlag: 5.52 |
|
|
|
|