|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSzerelem a végzetenKézai Krisztina
Hát igen. Kensingtonban (és környékén) már suttogták. Mindnyájan sejtettük valahol. Holmi kósza sejtések helyett mostantól itt a bizonyosság: a Végzetet, a könyörtelen és megvesztegethetetlen Fátumot az amerikai forgatókönyvírók irányítják.
Némi szerepet persze kénytelenek hagyni egypár széthányt ruhadarabnak – Szophoklész bizonyára azért nem tudott felnőni a happy end magasságáig, mert a görögök nem a Bloomingsdale-ben vásárolták a tógáikat –, két helyes-kedves ellenkező nemű fiatalnak és a fiatalok szubrett, illetve táncoskomikus szerepet betöltő barátainak. A Fiú meg a Lány a karácsonyi vásárlási láz utolsó pár kesztyűjénél egymásba gabalyodnak – innentől már csak az a kérdés, hogyan és miként lehet őket rávezetni, hogy aktuális életük párja helyett a másik a csillagok által küldött nagy Ő.
Ehhez kell 1 db elhagyott bőrkabát (női), 1 db elhagyott sál (férfi), 1 db csillagkép (a Cassiopeia), esküvői előkészületek (a másikkal), romantikus lánykérés térdig rózsasziromban (a Miért éppen Alaszka? legszívdöglesztőbb szereplőjével), ide-oda rohangálás (a főszereplő John Cusack egykori lakótársával). És persze hóesés. Sir Lancelot szíve hölgyéért rettenthetetlenül megvesz egy rémes lila zakót, megküzd a rémséges bolti eladóval és elszántan nyomába ered az elveszett bakszámlakivonatnak. Szíve hölgye lázasan tanácstalankodik a misztikus álkelta tubás két számmal kisebb jegygyűrűje és tűzrőlpattant, csúnyácska barátnője segítségével. A forgatókönyvíró mindeközben elszántan azon munkálkodik, hogy ezek ketten másfél órán keresztül mindig majdnem elveszítsék egymást.
A végeredmény olyan, mint a film eredeti címe, a találkozást elindító kávézó neve: Serendipity. Jól hangzik, de nem jelent semmit.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1122 átlag: 5.54 |
|
|
|
|