KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megszólít az éjszaka

Köves Gábor

 

Azok a bizonyos természetfölötti erők, amelyekből nemcsak az ufológia, de a showbusiness is rendesen profitál, igaznak hirdetett történetünkben egy nagyra nőtt, vörös fényt árasztó molylepke képében keserítik meg egy amerikai kisváros jobb közérzetre érdemes polgárainak életét. A jelenség, melyről a fáma a képregények találékonyságával és reklámérzékével a hangzatos nevű Molyemberként emlékezik meg, szörnyű katasztrófák hírnöke, üzeneteinek rejtjelei azonban csak utólag nyernek értelmet.

Némi rosszindulattal azt is mondhatnánk, hogy a Megszólít az éjszaka az óriás molylepkékkel rémisztgető filmek versenyének abszolút aranyesélyese, kategóriáján belül mindenképp etalonnak tekinthető, de ezzel némileg igazságtalanul intéznénk el egy komolyan ugyan nem vehető, de a maga nemében egészen élvezhető dolgozatot. A rendező, Mark Pellington, valami hasonlóval már próbálkozott A szomszéd című, mellesleg méltánytalanul leértékelt filmjében. Akkor is és most is a mindennapok relatív boldogságot adó biztonságérzetét csúsztatja ki hétköznapi hősei alól. A sorsuk felett kontrolt vesztett emberek egyre kétségbeesett küzdelmét Pellington meglehetősen visszafogott módon vezeti elő. Célja nem a mindenáron való hatásvadászat, bár a nézőben akaratlanul is felmerül, hogy a műfajra jellemző bombasztikus effektek hiánya költségvetési vagy alkotói döntés eredménye-e. Feltehetően ez is, az is. Mindenesetre a rendezőt dicséri, hogy legyen akármilyen csavaros is a történet, s látványos a sokkolónak szánt végkifejlett, filmjének erejét a kisvárosi atmoszféra egyszerre sivár és otthonos, békés és feszült jellege adja. Pellington a főszereplő rangjára emeli a helyszínt, a sztárok egyéni drámáját összekapcsolja a közösség sorsának alakulásával. Filmjének műfajidegen intelligenciája a pénztáraknál bosszulta meg magát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2561