KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szovjet Filmek Fesztiválja

Előszó egy kiadatlan forgatókönyv-gyűjteményhez

Majakovszkij Vlagyimir

 

Életemben eddig 11 forgatókönyvet írtam.

Az elsőt – A dicsőség hajszolását – 13-ban vetettem papírra. Perszkij számára. A cég egyik tagja, miután hallatlan figyelmesen végighallgatta a forgatókönyv szövegét, lemondóan csak ennyit mondott:

– Sületlenség.

Hazamentem. Porig sújtva a megaláztatástól. A forgatókönyvet darabokra téptem. Később a Volga mentén többen is láttak egy filmet, amely erre a forgatókönyvre épült. Úgy látszik, figyelmesebben elolvasták, mint ahogy annak idején gondoltam.

2. és 3. filmem – A kisasszony és a huligán, illetve az Aki nem pénzhajszolásra született – megrendelésre készült, olcsó, szentimentális vacak volt, A munkások tanítónőjét és a Martin Edent dolgoztam át bennük.

Vacaknak nem azért voltak vacakok, mintha rosszabbak lettek volna más filmeknél, hanem mert nem voltak jobbak. Mindkettő 18-ban, a Neptun közreműködésével készült.

A rendező, a díszletfestő, a színészgárda és az összes többi résztvevő mindent megtett annak érdekében, hogy a két alkotást tökéletesen jellegtelenné tegye.

4. forgatókönyvemnek A filmszalag béklyójában volt a címe. Miután részletesebben is megismertem a filmezés technikáját, ezt követően olyan forgatókönyvet alkottam, amely tökéletesen beleillett irodalmi újításaink vonulatába. Ugyanakkor a már említett Neptun kivitelezése a lehető legszemérmetlenebb módon kiforgatta azt eredeti mivoltából.

5. forgatókönyvem A frontra című volt. Agitációs film készült belőle, igen rövid idő alatt, melyet aztán a lengyel fronton küzdő hadseregek filmes ellátására rendelt moziknak küldtek el.

A 6. és 7. forgatókönyvemet – a Gyerekek, illetve Az elefánt és a gyufa címűt – meghatározott anyagok felhasználásával a VUFKU [Összukrán Fotó és Film Igazgatóság] megrendelésére készítettem. „Artyek” úttörőtábor és üdülőtelep, a jaltai üdülők élete.

Hogy ezek a filmek sikert aratnak-e, vagy csúfosan megbuknak, az az esetek 99 százalékában a rendezőtől fog függni: értelmük ugyanis éppen abban rejlik, hogy valóságos dolgokat mutatnak be.

Legutóbbi forgatókönyveim:

8. A film szíve (A filmszalag béklyójában felújított változata).

9. Skafoljubov [a szekrényimádó] szerelme.

10. Gyekabrjuhov és Oktyabrjuhov [Decemberhas és Októberhas].

11. Hogy van?

Az alábbiakban a nyolcadik és kilencedik forgatókönyv szövegét adom közre, ezek ugyanis egyrészt jellemzők rám, másrészt az új filmművészet útja vonatkozásában is érdeklődésre tarthatnak számot.

A Hogy van? a LEF-ben fog megjelenni egy részlet erejéig: a LEF-nek ugyanis határozott kívánsága, hogy a filmnek a Szovkino [„Szovjetszkoje kino” (Szovjet Film) Fotó- és Filmipari Részvénytársaság] vezetősége előtt tartandó vetítéséről, valamint az azt követő heves szópárbajról és polémiáról, amelyet majd az igazgatókkal fogunk folytatni, igen részletes leírást adjunk. A forgatókönyv így kiesett a készülő könyvecske előzetes tervéből.

 

V. M., 1926–1927.

 

Szüszmann György fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 09. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7683