KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bobby Long

Tosoki Gyula

A Love Song for Bobby Long – amerikai, 2004. Rendezte: Shainee Gabel. Szereplők: John Travolta, Scarlett Johansson, Gabriel Macht, Deborah Klara Unger. Forgalmazó: SPI International. 114 perc.

 

Az amerikai filmben nem csupán a fősodorban, hanem a függetlenek között is akadnak derék szakemberek, akik a recepteket követve és az önkifejezés, illetve az eredetieskedés frontján tiszteteletre méltó önmérsékletet tanúsítva mesélnek. Nem lehet eléggé becsülni őket, hiszen nekik talán még nehezebb a dolguk, mint a mainstreamben lubickoló kollégáiknak, mivel sokan éppen a karakán kitárulkozást várják tőlük.

A Bobby Longgal debütáló Shainee Gabel is ilyen rokonszenves kismesternek tűnik, hiszen láthatóan nem kíván mást, csupán az egóját megzabolázva elmesélni egy lassan bontakozó, mélyre temetett titkokkal teli, életszagú történetet. Ez a történet ugyan kevés újdonsággal szolgál – arról szól, hogy miként vált meg két szerencsétlen flótást egy harmadik a puszta jelenlétével –, mégsem érdektelen. A rendező Ronald Everett Capps valós alapú regényéből indult ki, de a kész film az adaptált mű mellett több szállal kapcsolódik Carson McCullers Magányos vadász a szív című regényéhez is (ebből a múlt század hatvanas éveinek végén film is készült).

A Bobby Longnak ezen kívül is erősek az irodalmi kapcsolatai, nem csupán azért, mert filmes intertextek helyett irodalmi idézetekkel van tele (Franklintől Dickensen át Dylan Thomasig sok mindenkit citálnak a szereplők), hanem azért is, mert igazi old school-darabként tökéletesen konvencionális elbeszélésmódot és filmnyelvet használ. Ez így nem igazán nézőcsalogató, a színészi alakítások már inkább: Travolta lényegében önmagát játssza egykor szépreményű, de bukott irodalomprofesszorként, no meg Johansson kisasszony is meggyőző, kezdetben cserfes bakfisként, később a vágy titokzatos tárgyaként. New Orleans – a város, ahol januárban is 30 Celsius van árnyékban – ideális háttér ehhez a belassult meséhez.

Extrák: két filmajánló.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8997